Rezidencia

Tárgy: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 8:23 am

Egy kastély tárul a szemed elé, ha ide tévedsz, márpedig csak tévedni lehet, hiszen nem a belvárosban fekszik a terület. Nem hivalkodó, nem túl feltűnő, olyan, mint egy régi korabeli kastély, melyet jó állapotban őrzött meg a gazdája.

Ha beljebb lépsz, olyan érzésed lehet, mintha a tulajdonos nem pár napja érkezett volna, hanem évek óta itt lakna, ami lehet, így van, de lehet, nem. A hatalmas előszobából balra nyílik egy ajtó, ez tűnik dolgozó szobának, de ide csak akkor jöhetsz be, ha invitálnak. Jobbra egy nappali található, teljesen szokványos, leszámítva azokat az apróságokat, amik azt mutatják, az illető halad a korral, de kedveli a régiségeket is... (majd bővül)

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 8:36 am

*Frissen lép ki a fürdőből, és minden jól menne, ha a 3 gyermeke közül kettő éppen nem azon lenne, hogy kiszorítsa a másikból a szuszt. Már oda sem kell néznie ahhoz, hogy tudja, ismét Parisz van szorult helyzetben és Akasha az, aki mindenáron el akarja tenni láb alól.
Érdekes a kapcsolatuk, legidősebb gyermeke mogorva, de titkon kedveli a legkisebbet, a maga szeleburdiságával együtt, csak ezt soha nem vallaná be. Parisz pedig hatalmas szakértője annak, hogyan idegesítse fel pillanatok alatt annyira, hogy utána meg kelljen védeni.
Egy laza mozdulattal teszi helyre mindkettőt, most nem ér rá litániát tartani, egyébként is felesleges. Elegánsan öltözik fel, ahogy az órára pillant, bármikor itt lehet a fiú, akit vár. Érdekesnek találta, abban biztos, hogy Parisszal nagyon jól ki fognak jönni majd, legalább egymást szórakoztatják majd, és nem a többiek idegein táncolnak. Az ajtóhoz indul, maga fog ajtót nyitni, ha vendége megérkezik.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

*Órák óta készülődik, hiszen ez nem az a találkozó, ahonnan illő lenne késni, úgyhogy már ebéd után elkezdett idegesen fel, s alá rohangálni a szobájukban, és ruhákat válogat. Már arra is gondolt, hogy áthívja Denist tanácsot adni, de Noel már így is kiakadt az izgágaságán, s végül el is vonult Francis társaságában, úgyhogy már csak durcából is erőt vett magán, és megoldotta egyedül az ruha kérdést. Miután két órát szöszmötölt a fürdőben, volt ideje átgondolni, hogy mit vegyen fel, és kezdte a turkálást előröl. Végül csak előkerült a szürke öltönye, amit kapucnis, rombusz mintás pulcsival szokott viselni, s még Sandy néni szerzett neki a torneransos karácsonyra. A fekete, alkalmi bakancsát csak ez után tisztította ki, s amilyen ügyes, majdnem össze is maszatolta a cipőkrémmel.
Idővel csak sikerült kikészülnie, a haja, mint a borostyán, úgy csillog, ha ráesik a fény, s most nem is annyira kusza, mint szokott lenni, hanem kissé hátranyalta, hogy menjen az öltözékéhez.
A koordinátákat most háromszor is megnézte, mielőtt betáplálta a navidiánba, s még időben eszébe jutott az előre bekészített ajándékot is magával vinni.
Pont a kastély főbejárata előtt landolt, még le sem esett, úgyhogy kifogástalanul néz ki. Egyik lábáról a másikra áll, s csavarint még egy utolsót az orrpiercingjén, mielőtt bekopogna.*

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 9:00 am

*A kopogásra nyit ajtót, majdnem elneveti magát a fiún, aki láthatóan mindent megtett, hogy kifogástalanul fessen.*
-Szervusz, Izzy, fáradj beljebb. Igazán nincs szükség a kiöltözésre, nálam nincs.
*Hátrébb lép, hogy ne rajta keresztül kelljen bevándorolni, és bemutatja mindhárom gyermekét a fiúnak, hogy megismerhesse őket. Parisz izgágasága most sem csillapodik, csoda, hogy ekkora türelme van? A nappaliba kíséri Izzyt és azonnal hellyel kínálja.*
-Remélem, nem probléma, ha úgy gondoltam, jobb, ha megismered a többieket is. Akashával ne törődj, idősebb generáció, kissé mogorva, de aranyból van a szíve. Zerdella magának való, ritkán látni társaságban, általában elvonul. Parisz... ő hasonlít hozzád néhány dologban, imádja a tömeget, a pörgést, és mint láttad, egy pillanatra sem képes megállni. Ha úgy döntesz, hogy elfogadsz atyádnak, akkor erre szükség volt, ne csak úgy becsapódj valamibe, hanem tudd, hová érkezel.
*Sosem árul zsákbamacskát, bár arról nem beszél, hogy melyik gyermeke mitől különleges.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Mesésen nézel ki, mint mindig! Klassz kecó! Tetszik!
*Igaz, nincsenek még természetfeletti érzékei, de azt így is meg tudja állapítani, hogy a férfi most fürdött. Mint egy kutyus, úgy szimatol a levegőbe, főleg, ahogy elhalad mellette. Arra is ügye, hogy kissé súrolja a karja a vámpír karját, s utána kacéran néz vissza a válla fölött.*
-Ugyan, csak jól akartam festeni, meg szerettem volna jó benyomást is tenni. Cs… Sziasztok!
*Majdnem sikerült egy „cső”-vel köszönnie, de még időben módosított. A három gyermeket alaposan megnézi magának, Parisznak vigyorogva integet.*
-Tetszik a hajad! Mondd, mivel keverték ki ezt az árnyalatot?
*Ölni tudna a receptért, az biztos. Ha már Dareiosz szerint is hasonlóak, akkor miért ne kezdje vele az ismerkedést? Persze a többieket is alaposan megnézni, de egyszerűen túl kicsinek érzi magát hozzájuk.*
-Ne hari, annyira nem ismerem az életeteket… szóval három gyermeked van összesen? Gondolom nem te csináltad őket… mármint nővel, meg ilyenek… izé, ha ciki, amit kérdezek, nem kell válaszolnod!
*Kicsit elképed az utolsó mondaton, és hirtelen szólni sem tud. Legszívesebben megkérdezné, hogy Darieosznak nincs-e valami komplexusa, hogy ilyeneket mond, de ehelyett inkább lehuppan az egyik fotelba.*
-Hogy én elfogadlak-e? Te most hülyéskedsz? Hatalmas kegy, hogy hajlandó lennél egy ennyire lökött kamaszt a fiaddá fogadni, hiszen neked baromi nagy tekintélyed van a szakmában, meg ilyenek! No meg nem is ismersz, mások menekülni szoktak tőlem! Noel is csak azért van mellettem, mert mazochista!

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 9:23 am

-Köszönöm. Nem attól lesz más a megítélésem, ha lazábban öltözöl, hidd el nekem. Parisz haja ilyen lett egyszerűen azután, hogy vámpírrá lett. Az okát nem tudjuk, de nem festék, ha erre gondolsz.
*A fiú flörtölése nem kerüli el a figyelmét, de semmit sem szól rá, csupán megjegyzi. Nevetve dől hátra, érdekes kérdés, ilyennel még nem igazán találkozott, pedig sok mindent megélt már.*
-Igen, 3 gyermekem van, és nem, nem azért lettek, mert nővel lettem volna. Akasha elmúlt 1800 éves, Zerdella 800 felett jár, Parisz pedig 26. Őket én öleltem be, ha így érted.
*Nem tévedett, a fiú tökéletes összhangban lesz Parisszal, ez nem kérdés, így a másik két gyermeke egy kicsit felszabadul majd. Hacsak, a kicsi nem rajta fog lógni, ahogy szokott.*
-A kor nem kiváltság, hanem állapot. Tekintélyem lenne... túléltem sokakat, valóban, és ugyan nem terveztem bővíteni a családot, de ez jelenleg elkerülhetetlen. Megkértek rá, nem mondhattam nemet. Noel mazochista lenne? Nem tudok róla, legalábbis kicsinek nem volt az, ám megedződtem, Parisz sem olyan egyszerű eset, mint amilyennek látszik.
*Hajaj, tudna mesélni rendesen. Ha Izzy sejtené, hogy a kicsi hogyan szerez vacsorát, lehet, kiakadna egy cseppet.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Jól van, akkor legközelebb zsákruhában jövök, vagy levetkőztetek egy csövest az úton, ha ennyire nem számít, mi van rajtam! Azért valld be, csak jobb így szépen, illatosan…
*Kacsint egyet, és kicsit kelleti magát. A hajához most nem nyúl, az úgy tökéletes, ahogy belőtte, így kénytelen csak a kacér pillantásaira hagyatkozni. No meg a kapucnis pulcsi sem az a ruhadarab, amiben villantani lehet. Bár fiúknál ez nem is szokás.*
-Hűűű! Az után lettél rózsaszín, hogy beöleltek? Meg tudnád oldani, hogy nekem is legyen valami hasonló extrám? Felőlem lehet zöld melírcsík is, nem vagyok válogatós, csak egyedit szeretnék!
*Máris elszabadul a fantáziája, s elképzeli különféle színekben a hajkoronáját. Akár a királykék is jöhet, rózsaszínt meg meghagyja Parisznak.*
-Ha beölelsz, nekem is csak egy nevem lesz? Amúgy igen, így értettem. Voltál már nővel? Én mindig csak tervezem, aztán meg elterelnek.
*Dareiosznak most már biztos, hogy nem csak komplexusa van, hanem betegesen szerény is mellé. Mondjuk ez nem baj, legalább arcoskodhat mellette egy kicsit.*
-Ne szerénykedj, biztos ezer dolgot láttál már, ennyi idő alatt a legfontosabb történések csak nem maradtak ki. Nyugodtan mondhatsz nemet, hidd el, megérteném. Tudod, szeretem Noelt, jobban, mint bármi mást, és ez alól maga az élet sem kivétel. Érte bármire képes lennék, csak ne veszítsem el. Belehalnék, ha elkezdenék öregedni, ő meg 50 év múlva is pont olyan gyönyörű lenne, mint most. Biztos találna mást, de nem akarom, hogy öregen lásson.
*A mesélésre, és az ismerkedésre lesz még idő, ha összejön az, amit terveztek. Azért kíváncsian felvont szemöldökkel nézelődik, hol a kis rózsaszínt, hol pedig a Mestert bámulja. Darieioszon persze tovább időzik a tekintete, hiszen annyira vonzó, hogy az már fáj neki. Persze ez semmit nem változtat a Noel iránti érzésein.*

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 9:57 am

-Természetesen jobb, ezt nem vitatom.
*Elmosolyodik a kihívó pillantásokon, megszokta már, nem Izzy az első. Ugyan megmondta, hogy kettesben akar maradni a fiúval, de sejthette volna, hogy Parisz nem bírja ki, főleg ha konkurenciát lát valakiben.*
-Így van, azután lett ez az árnyalata, de azt tényleg nem tudjuk, mitől.
*Ez még számára is rejtély, bár az ő fehér haja sem lehet a véletlen műve. A tervezés jó dolog, persze ez nem jelenti azt, hogy Izzy vágya teljesül, bár az is lehetséges, neki is változik majd a hajszíne.*
-Nem kötelező az egy név, bár évszázadokkal később sokkal egyszerűbb, mint teljes nevet használni. Majd eldöntöd, melyik verzió tetszik jobban. Voltam nővel is, voltam férfivel is, ez nálunk azt hiszem egyfajta betegség, vagy talán a korral jár.
*Nem veti meg egyik nemet sem, Persze ezt nem veri nagydobra, de aki az ő fajába tartozik, ezt amúgy is tudja. Nagyon ritka, ha valaki megmarad olyannak, mint volt életében.*
-Nem szerénység, de miért kérkedjek vele? ami volt, elmúlt, a jelen van, az számít... és a jövő. Noel... nem kerülheti el a sorsát, nála nincs más megoldás, vagy beleőrül a jelenlegi helyzetbe. Sajnos a félvámpíroknál egyetlen út járható, mégpedig ez. Lehet húzni, lehet csökkenteni a bennük lakozó fenevadat, de egy idő után a felszínre tör, és ha nem lesznek teljes vámpírrá, annak végzetes következményei lehetnek. Miért mondanék nemet? Raul érthetően elmondta, miért döntöttél úgy, hogy követed Noelt, és ezt megbeszéltük a múltkor is.
*Ugyan meglepte, hogy valaki önszántából jelentkezik, hogy a kárhozottak útjára lépjen, hiszen azért ez sem szokványos dolog. Parisz féltékeny pillantásait látja, ugyan bemenni nem mer, hiszen meg lett tiltva, de az ajtóból leskelődik. Amennyire lehet, próbálja megnyugtatni, mielőtt kifakad és kész cirkuszt rendez.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Na ugye!
*Azért vannak kivételek. Noelt még a fent leírt szerelésekben is kívánná, és nem rakná ki az ágyából. Hiába kényes az ízlése, vele szemben teljesen elfogult. A többiekkel már jóval válogatósabb, hiába látszik néha könnyűvérűnek.*
-Ez annyira érdekes! Kíváncsi vagyok, hogy működik. Netán a te véredben van valami, ami miatt változnak a színek? Be kéne vizsgáltatni, persze csak beavatottal.
*Szívesen tenné akár ő maga, hiszen még mindig célja a gyors meggazdagodás, és egy ennyire tartós hajfesték biztosan meghozná a remélt hasznot.*
-Lehetnék egyszerűen csak Cupido? Esetleg módosíthatjuk ezt a nevet. Én leszek a félelmetes Cupizzy.
*Ezen röhögnie kell, tényleg mindenki berosálna, ha meghallaná ezt a nevet, az egészen biztos.*
-Miért lenne betegség? Honnan tudjuk, mi a normális? A hetero beállítottság csak gyakoribb, de nem biztos, hogy az a normális. No meg miért korlátoznánk be magunkat ennyire? Így a népesség fele kiesne. Bár gondolom, ha leszel olyan drága, és beölelsz, a szexuális vágyat felváltja a vérszomj, nem?
*Mintha az ellenkezőjét hallotta volna, na de nem akar egyből szexmániásnak látszani, meg a kis rózsaszín is elég féltékenyen leselkedik, úgyhogy kedvesen vigyorog rá, és integet újra.*
-Nem kell tartanod tőlem, az én szívem már foglalt, de ezt az előbb mondtam.
Majd, ha megismersz, rájössz, hogy mennyire szabadelvű vagyok. Sandy nénikém is csak egy évig bírta ki, utána inkább bentlakásos suliba küldött. Többnyire a magam feje után megyek, és nem szeretem a korlátokat. Szeretek anyagozni is, és szemtelen vagyok. Legalábbis a többiek szerint.

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 10:24 am

-Elismerem, bár akadnak kivételek is. Ezt pedig nem tudom megmondani, a másik két gyermekem haja teljesen normálisnak tűnik, egyedül Pariszé lett ilyen különleges.
*Egy ideig gondolkodott azon, mi történhetett, a végén viszont csak beletörődött, na nem bánja, sőt a kicsi is szereti a haját, mert ezzel sokkal biztosabb a saját megélhetése.*
-Cupido? Ha neked ez tetszik, lehetsz, ilyen néven még senki nem fut.
*Valóban kellemesen zakkant a fiú, de egy cseppet sem bánja, igaz, fel fog bolydulni az élet a kastélyban egy kicsit, de csak nem rendeznek át semmit.*
-Nos, ez nem egészen így működik. A kezdeti időszakban a vérszomj általános dolog, sokkal nagyobb mennyiségű vérre van szüksége a szervezetednek, mint később, hiszen a hirtelen sokk miatt azonnal be akarja pótolni azt, ami hiányzik. A szexuális vágy pedig valóban növekszik, tehát ha abban reménykedsz, hogy ezzel nem lesz probléma, akkor ki kell ábrándítsalak. Azért neveztem úgymond betegségnek, mert a vámpírok társadalmában nem nagyon találsz olyat, aki ne kedvelné a saját nemét, legyen szó akármelyik nem tagjáról, és ez a jelenlegi társadalomban nem olyan egyszerű, de egyre nagyobb teret nyer. Bár anno Görögországban pont ez volt az elfogadott dolog, csak ezt kevesen tudják.
*Az ókorban bizony a homoszexualitás tombolt, csak visszaszorult bizonyos okok miatt. Pariszon elmosolyodik, amikor Izzy bátorítja, csak beoson, és bújik is oda hozzá.*
-Mindenkire féltékeny, akiről azt hiszi, el akar venni tőle, és nem tudom megmagyarázni neki, hogy senki nem fog megszerezni.

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Nem baj, ha szeretnének egy jó sérót, én úgyis imádok hajazni, szívesen segítek! Remélem, nem féltékenyek a rózsaszín miatt.
*Persze, majd Izzy mindent megold, amit Dareiosznak nem sikerült. Sőt, ha szépen megkérik, megoldja a világbékét is.*
-Naná, hogy tetszik! Te nem látsz közte, és köztem hasonlóságot? Persze maradhatok Izzy is, már úgy megszoktam.
*Arról már nem is beszél, hogy Noel halálra szívatná a neve miatt. Valószínűleg megunná hamar, bár nem kell őt félteni, ha a szájalásról van szó. Egy kis ugratásért sosem kellett a szomszédba mennie, megy az saját kútfőből is.*
-Nem tudom, tudsz-e róla, de irtózatos állatfóbiám van. Kicsit sokat anyagoztam, és néha vérszomjas mókusok támadnak rám. Szóval lesz egy kis gond a kajázással, gondolom az elején jobb lenne az emberek helyett az állatokon gyakorolni. Vagy szerinted ez a fóbia elmúlik, ha vámpír leszek?
*Az vicces lesz, ha elszalad, amint meglát egy állatot. Arra meg tényleg kíváncsi, hogy az ösztönei, vagy a fóbiája lesz az erősebb?*
-Nekem aztán semmi gondom nincs a saját nememmel, sőt, jobban csípem, mint a csajokat. Az meg tök jó, hogy itt mindenki ilyen, legalább nem nyúlok mellé, ha bepróbálkozok! A gyerekeid szoktak így, egymással… khmm? A vágy növekedésével azt hiszem lesz egy kis gondom, csak nem nyúzhatom örökké Noelt. Bár, ha ő is vámpír lesz… meg tudod, én kedvelem a nyitott kapcsolatot, erre buzdítom őt is. Így kevesebb az esély arra, hogy rám un.

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 11:10 am

-Dehogy. Először ők is meglepődtek, de a nagy kérdés az volt, Parisz hogyan fogadja el. Mivel szinte azonnal beleszeretett a saját hajszínébe, nem volt probléma ezzel sem.
*A kicsinek emiatt kockázatosabb volt az eleje, hiszen könnyedén lebukhatott volna bármikor. Talán ezért ennyire aktív ő is, mert ezzel tisztában van, pláne, hogy Parisz tényleg képtelen volt alapvető dolgok megtanulására, annyira szétszórt, de megoldotta ügyesen.*
-Kellene? Nem ismerlek annyira, hogy ezt meg tudjam ítélni, hacsak nem a flörtölésedre gondolsz. Ha göndörré változna a hajad, akkor könnyebben nyilatkoznék.
*Könnyedén veszi a témát, egyáltalán nem zavarja a kihívó viselkedés, ő sem szentéletű. A nevét pedig majd eldönti a fiú, ha eljön az ideje.*
-Elméletben a vámpírrá válás pillanatában minden olyan fóbia, ami emberi létben létezett, megszűnik, vagy teljesen lecsökken. Egy másfajta ösztön győzedelmeskedik, így ettől sem kell tartanod. Az állatokon való gyakorlást én nem kedvelem, persze jó, ha tudod, hogy túlélésre mindenképpen jók. A vérük viszont nem elég erős ahhoz, hogy hosszabb távon életben tartsanak, és jobban szeretem, ha a gyermekeim azonnal tudják, hogyan kell betevőt szerezniük. Mivel ez azért nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, a kezdeti időkben mindig ott vagyok, hogy ne legyen fennakadás.
*Ugyan nem mondja ki, de érthető, az elején saját maga oldja meg az étkezési problémákat. Nem esik nehezére, és a vére elég erős ahhoz, hogy ne kelljen belőle túl sok.*
-Kicsi az esélye, hogy olyanba futsz, aki esetleg nemet mond, igaz. A gyermekeim? Zerdella nem, Akasha és Parisz... igen, volt rá példa a legelején, amikor a kicsi bekerült, és azóta is. A nyitott kapcsolatok itt elengedhetetlenek, hiszen nem pár évtizedről beszélünk, nem ebben gondolkodunk, ám tudok olyan idősebb vámpírról is, aki ezt a véleményt nem osztja.
*Ő szabadabb elvű ettől, nem csak nyitott kapcsolatban élt, de a saját családján belül is van rá példa, hogy megkívánják egymást. Akasha és Parisz hiába titkolóznak, tudja jól, hogy néha egymásnak esnek, nem csak úgy, mint fél órával ezelőtt. Kivéve, ha a kicsi éppen őt boldogítja, vagy mást.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Tényleg, milyen volt előtte Parisz haja? Ugye nem vörös? Asszem, a rózsaszín nem illene a személyiségemhez! Valami sötétebb árnyalatra gondoltam. Neki jó, hozzá úgy látom, teljesen passzol!
*Kár, hogy ez csak a véletlen műve, és nem lehet leadni a rendelést. Simán megtenné, és nem lenne cseppet sem szégyellős. Olyan hajat kérne, amilyet még nem látott a világ.*
-Milyen flörtölés? Észrevetted? Pedig én nem is… annyira!
*Beharapja az ajkát, majd hirtelen, szinte magától, cuppanva nyílik szét, zavarában pedig még meg is nyalja, s a ruháját kezdi el igazgatni, ráadásul csípőtájékon. Természetesen nyakig vörös, de azért a szemei merészen villognak.*
-Legközelebb begöndörítem, most nem szeretném ezzel húzni az időt. Parisznak biztos van hozzá felszerelése itt is.
*Szép is lenne, ha megvárakoztatná Dareioszt, és lelépne egy órácskára bodorítani. Persze édes göndören, de nem biztos, hogy a látvány kárpótolná a mestert.*
-Elmúlik a fóbiám? Mikorra is tervezted, hogy… jajj bocsi, nem akarlak sürgetni!
*Nem szeretne tiszteletlennek tűnni, de az ő állatfóbiája tényleg elég durva, nem csoda, hogy meg akar tőle szabadulni. Sőt, szívesen átadná valamelyik ellenségének is akár.*
-Tudod, egy kicsit félek, hogy nem leszek elég ügyes! Mindent leverek, összetörök, gondolom nem lesz egyszerű osonni, becserkészni a vacsit, hangtalanul támadni, vagy ilyesmi.
*Most úgy pislog, mint aki fél attól, hogy hülyeséget mond. Igazából azt sem tudja, hogy így működik-e ez? Természetesen a célzást sem érti, igazából meg sem merné harapni Darit, hiszen ő olyan tapasztalt, ő meg még csak nem is felnőtt.*
-Egyre jobbakat mondasz! Nem is értem, miért nem akar mindenki csatlakozni? Ez még a legvadabb álmaimnál is szebb! Ugye, azért, mert más lesz a mesterünk, még nem választotok szét Noellel?
*Ez az, amitől a legjobban fél, akár csak egy napra is a fiú nélkül maradni. Hiába beszél itt nyitott kapcsolatról, alig bírná nélküle.*

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 11:56 am

-Parisz szőke volt, mint egy angyal, de igazad van, ez neki jól áll, és megtanulta kezelni is, hogy mennyire feltűnő jelenség így.
*Tulajdonképpen a kicsi ebből él, ezt viszont profin műveli, el kell ismernie. Nem nagyon volt még olyan alkalom, hogy kudarcba fulladt volna az akciója... kivéve, amikor zsebelni akar, mert az nem megy neki.*
-Már hogy ne vettem volna észre? Nem ma jöttem le a falvédőről én sem, de ne szégyelled, egyáltalán nem zavar.
*Érti a célzást, mosolyogva bólint egy aprót, nincs ellenére semmi sem, ha arról van szó.*
-Van, órákat tud készülődni a fürdőben, tehát ezt beszéljétek meg, mert különben azon fogtok marakodni, ki mikor megy be. Néha nekem is ki kell pakolnom, ha be akarok jutni. Rendkívül hiú.
*Szeretettel pillant a kicsire, nem dorgálja, csupán tényeket mond. Mindegyik gyermekét szereti, lehet, nem véletlen, hogy a szabadságuk ellenére általában vele tartanak.*
-Elméletben el, ám ha maradna is valami belőle, az ösztön győz felette. Hamarosan, nem fogom sokáig húzni, már csak Noel érdekében sem.
*Ezt még Raullal is meg fogja beszélni, hiszen az érdekesen venné ki magát, ha már most lerendezné a dolgot. Időt akar hagyni a fiúnak is, hogy átgondolhassa az egészet, mert itt nem holmi pillanatnyi változásról van szó, hanem a további életéről.*
-Mindenki megtalálja azt a formát, amivel könnyedén boldogulhat. Akasha szeret játszani az áldozatokkal, lehet ezért kegyetlennek is nevezni, de ő ezt élvezi. Parisz másképp oldja meg a kérdést, neki is akadtak gondjai, de még mindig azt mondom, azért, mert túl fiatal volt, amikor csatlakozott hozzánk, és nem képes hosszabb ideig koncentrálni. Nem fogsz leverni semmit, ösztönből fogod tudni, mikor mit kell tenned, persze nem csettintésre megy, elő kell hívni.
*Szinte sugallja, hogy aggodalomra semmi ok, mindenre lehet megoldást találni, ha esetleg beigazolódnának a fiú feltevései, akkor is.*
-Mindennek megvan az árnyoldala, Izzy. Vannak olyan részek, amiket soha nem cserélnél vissza, ám akadnak olyanok is, amiket csak akkor fogsz értékelni, amikor már nincs visszaút. Miért választanánk szét titeket? Rugalmasak vagyunk, Raul a barátom, szerintem ezt is meg tudjuk oldani.

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Szöszi? Édes lehetett úgy is! Nem hinném, hogy emberként közömbös lett volna a többieknek, nem lehetett akkor sem csúnya! Tényleg, én is szebb leszek?
*Naná, hogy csak erre tud gondolni, az árnyoldalakkal most nem foglalkozik. Már döntött, és csak így képes elfogadni a változásokat, bár mindig is ezt nevelték belé, akár a szülei, akár Bean bácsi is.*
-Mivel eszméletlenül gyönyörű vagy, egyszerűen nem lehet mást tenni, mint csak bámulni téged, meg jeleket adni… örülök, hogy nem zavar!
*Kéjesen elnyúlik a fotelban, felkönyököl, majd hüvelykjét két fogsora közé fogja, s így, félig szétnyílt ajkakkal les féloldalt Dareioszra. A szavaiból eleve azt olvasta ki, hogy nem csak nem zavarja őt a nyomulás, de tetszik is neki. Bezony, ő sem ma jött le falvédőről, bár hozzá képest szinte semmi tapasztalata nincs.*
-Tudod, a fürdő nálam is kényes pont. A legrosszabb esetben is legalább egy óra, amíg összekészülök, és az nálam már kapkodásnak számít! Akkora ez a kastély, nem férne el benne esetleg még egy fürdő? Csak nekünk, lányoknak?
*Kicsit elröhögi az utolsó szót, hiszen elég csajos ez a fajta viselkedés. Mondjuk őt magát sosem tartotta nőnek, csak Noel miatt lett piperkőc. Igaz, nem is az a hűdeférfias valaki, de ő így fogadja el magát, és nem is változtatna semmin. Akinek számít, annak így is tetszik, és nem is kicsit.*
-Majd lesek a többiektől. Ugye elvisztek majd vadászni úgy is, hogy csak megfigyelő leszek? Esetleg nem lenne jó ötlet most megnézni, míg van önuralmam? Kicsit tartok attól, hogy az éhség miatt ugrani fogok mindenre, ami mozog.
*Az árnyoldalra csak megvonja a vállát, bár tényleg nem tudja, hogy fog ebben az új világban boldogulni. Kicsit azért meg van ijedve, de sokkal erősebb a vágya, hogy azzá szeretne válni, amivé szerelme.*
-Köszönöm, rendesek vagytok! Noel nélkül minden olyan szürke, és sivár. Persze, ha az elején nem menne máshogy, vállalnám, hiszen egyszer csak jobb lesz. Viszont most leszögezem, hogy nem gondolom meg magam. Tudom jól, hogy a te szemedben szinte gyerek vagyok, de én akkor is azt érzem, hogy senkit nem fogok úgy szeretni, mint őt. Ez a tény pedig fölülírja az észérveket.

Tárgy: Re: Rezidencia Szomb. Júl. 23, 2011 10:12 pm

-Bizony, szőke volt, de nem okozott neki törést ez a hajszín sem, és tudja, hogy jól áll neki, mondani sem kell. Szebb leszel, valóban, ez a szervezetedben végbemenő változásokkal jár, és a fajtánk jellegzetessége, ami fontos a táplálékszerzés szempontjából.
*A kicsi kihasználja minden előnyét, ha Izzy ránéz, látja, mennyit ad magára, hogy a megjelenése mindig tökéletes legyen. Magában jól szórakozik azon, hogy a fiú máris a külseje miatt aggódik, jól tippelt, mikor azt mondta, Parisszal nagyon jól meglesznek majd.*
-Gyönyörű? Nem szoktam magam nézegetni, de már az első pillanatban tudtam, mi jár a fejedben.
*A fiú kihívó, egyértelműek a jelzései, nem hagyja figyelmen kívül, csak nem reagál rájuk olyan feltűnően, ahogy ő teszi.*
-Van még néhány fürdő, pontosan emiatt, de Parisz például mindig azt választja, amelyikről tudja, én is szeretném. Általában fél percenként jön, hogy mit vegyen fel, vagyis kész divatbemutatót tart.
*Szép lesz, ha már ketten fogják ezt csinálni, azt remélni tudja, hogy a többségét egymással beszélik majd meg.*
-Megnézheted, de értelmetlen dolog abból a szempontból, hogy egészen másképp reagálsz majd, ha már az adott helyzetben leszel. Ott lesz szükséged arra, hogy kellő körültekintéssel végezd a feladatot, nem most. Hidd el, ha Parisz boldogul, neked sem lesz ezzel gondod.
*Ezzel mindent elmondott, a kicsi külseje is azt mutatja, nem éppen a férfiak táborát erősíti, így saját technikát talált ki, és meg kell hagyni, azt tényleg profin műveli.*
-Az én szememben bébi vagy, úgy mint a legkisebb gyermekem. Ő 15 éves sem volt szinte, mikor bekerült közénk, de ez semmit nem jelent. Kedvelem a fiatalok társaságát, egyáltalán nem érdekel, hogy hány évesek. Miért ne lehetne nekik olyan ötletük, amire az idősebbek még csak nem is gondolnának? A szétválasztásra pedig nincs szükség.

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Én is szebb leszek? Ez egészen biztos? Nincs olyan szabály, hogy csak a többiek, kivéve Izzy Maddison? Király! Ne érts félre, eddig sem volt bajom magammal, hiszen nem vagyok csúnya… ugye? Szerinted sem?
*Azért ettől jóval nagyobb az arca, viszont mindenképp szeretne néhány kedves szót kifacsarni Dareioszból. Nem is ő lenne, ha nem legyeztetné a hiúságát egy több ezer éves vámpírral, hogy aztán a véleményét majd alkalom adtán Noel orra alá dörgölje.*
-Nem szimplán gyönyörű, a legszebb, akit valaha láttam! Persze ettől még Noelt szeretem, de a látvány… észbontó!
Mármint te orvul belelestél a fejembe, anélkül, hogy megkérdezted volna tőlem, hogy engedem-e? Ez tetszik, ez menő!
*Nem, az kizárt, hogy ennyire átlátszóak lennének a szándékai, hiszen ő az álcázás nagymestere. No meg már azt tervezi, hogy ha végre vámpír lesz, akkor ő is ezt fogja tenni, kérés nélkül belekukkant majd mások fejébe.*
-Nyugodj meg, nem fogok állandóan a nyomodban koslatni, és az öltözködéssel sem zaklatlak. Általában elsőre tudom, mit veszek fel aznap, bár vannak kivételes események, mikor alaposan át kell gondolni, mit illik, és mit nem.
*A mai is ilyen volt, hiszen nem akart hibázni, és sem túl, sem alul nem akart öltözni, de a helyszín adott volt, és egy kastélyba már csak nem állít be khaki szerelésbe.*
-Azt mondod, Paris sem hal éhen? Akkor vannak esélyeim… illetve majd lesznek! Rendben, akkor most nem nézem meg, majd éles helyzetben fogom kipróbálni először. Mondd, nagyon fáj ez az egész?
*A „túl lehet élni” poént most inkább nem süti el, csak vigyorog magában ezen. Annyira azért nem aggódik, keresztülment már egy csomó, fájdalmas dolgon, ezt is végig fogja csinálni.*
-Remek, akkor még egy bébivel bővül a csapatod. Igazán nem mondhatod, hogy a Sors nem jár a kedvedben!
*Szegény Dareiosz még nem tudja, hogy egy eleven természeti csapást vállalt be, és szabadított magára. Ő pedig igyekszik szólni, vagy legalább célozgatni erre, de ha így is vállalja, az már az ő baja.*

Tárgy: Re: Rezidencia Csüt. Júl. 28, 2011 9:41 am

-Így van, szebb leszel, mert a megjelenés fontos, hogy ha éppen áldozatra vadászol. A vámpírok elsődleges ereje ebben rejlik. Hm... nem emlékszem olyan kikötésre, hogy Izzy nem lehet köztük. Miért lennél csúnya? Egyáltalán nem vagy az, sőt.
*Helyes kölyök, a vörös haj pedig kifejezetten jól áll neki. Persze a hátsó szándékról nem tud, no de miért kertelne, amikor nincs oka rá?*
-Nos, köszönöm, ezt azért még senki nem mondta így, de nem hiszem, hogy én lennék a legszebb. Ugyan, megtehetném, de ritkán élek ilyesmivel, azonban az arcodra volt írva, mi jár a fejedben. *Mivel nem kölyök, ha a valós korát nézzük, akkor nem csoda, ha simán levágta, a fiú miben mesterkedik.*
-Ennek örülök, bár megszoktam, Parisznál nem telik egy olyan nap sem, hogy ne jönne kérdezni. Szeret tetszeni másoknak, és a véleményemre igen sokat ad ezzel kapcsolatban.
*Szeretettel beszél a kicsiről, át is öleli, aki lassan már tényleg dorombol hozzábújva, de legalább már nem lesi annyira féltékenyen Izzyt.*
-Nem bizony, ő sem hal éhen, kifejlesztette a saját módszerét, és azt kell mondanom, vígan elél vele.
*Nem fedi fel, miről van szó, a fiú amúgy is látni fogja majd, hogyan hidalja át a nehézségeit. Kivéve, amikor zsebelni akar, eldöntve, hogy most már biztosan megy neki. Az a szerencséje, hogy az angyali ábrázata mindig megmenti, vagy éppen ő, ha ott van mellette, így senki nem tud haragudni rá.*
-Inkább érdekesnek nevezném. A harapás része nem fáj egyáltalán, bár az változó, kinél milyen hatást vált ki, illetve a tulajdonos milyen hatást képes kiváltani az illetőből. Az elgyengülés sem okoz fájdalmat, viszont az új, friss vér igen. Akkor a szervezet küzdeni kezd, hogy kilökje, de az új vér erősebb, és a test alulmarad. Maximálisan egy-két perc ez az időtartam, és nem mondom azt, hogy ez kellemes érzés lenne.
Erre készülj fel mindenképpen, igaz, akkor már lényegében mindegy, nincs visszaút. Ezért ha valaki ténylegesen úgy dönt, hogy a sorainkba lép, jobb, ha ezekkel tisztában van, és még előtte közli, ha esetleg meggondolná magát.
*Ezeket csak a gyermekeitől és a barátaitól tudja, ő maga sosem élte át, hiszen annak született, ami, persze ezt senki nem tudja róla, vagy csak nagyon, de nagyon kevesen. Valahol szórakoztatja, hogy a vámpírtársadalom a mai napig találgatja a Nemzője kilétét.*
-Engem ezzel nem rettentesz el, Parisz is még az, maximum nem jövök ki a gyakorlatból.
*Elmosolyodik, érdekes lesz, ilyen korkülönbséggel még nem kellett megbirkóznia, de nem hiszi, hogy probléma lenne abból, hogy ez megtörténik, elvégre nem egy év van a fiúk között.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-A megjelenés mindig fontos, rondán nehezen hódít az ember, de még a vámpír se! Tényleg nem vagyok tiltólistás? Ez remek! Ezt majd elmondom Noelnek is!
*De még mennyire, hogy elmondja, igazából hetekig fog ezen a témán lovagolni, és folyton az orra alá fogja dörgölni, hogy még egy ilyen híres vámpír szerint is szép. Igaz, ezt nem így mondta Dareiosz, de ez nála nem számít.*
-Hidd el, ha rendeznénk vámpír szépségversenyt, ott is te vinnéd a pálmát, kérdezd csak meg Pariszt!
*Cinkos kacsintást dob a kis rózsaszín felé, s olyan meggyőződéssel szónokol, mintha ismerné az egész vámpírtársadalmat, holott eddig csak a suliban futott össze néhánnyal, no meg rajtuk kívül még ott van Raul, aki szintén nem csúnya, és így ennyi.*
-Akkor ez azt jelenti, hogy én is leskelődhetek majd mások fejében? Ugye megtanítod nekem, hogy kell! Léccii!
*Kivert kutyus tekintettel csöng Darieoszon. Olyan fesztelenül viselkedik, mintha csak otthon lenne, és nem tartana attól, hogy még a végén visszavonják az ajánlatot.*
-Kíváncsi vagyok arra a saját módszerre. Attól tartok, én még a legszerencsétlenebbnél is bénább leszek. Emlékszel még, majdnem elszálltam a bűnbarlangban azzal a koporsóval. Áhh, tudom már! Majd kiteszek az utcára egy koporsót, belefekszem, becsukom, és majd sírok bent, meg dörömbölök. Aki megszán, és kinyitja, berántom magam mellé, és majd abból kajálok! Tényleg, ugye jóval erősebb leszek, mint most?
*Kíváncsian pislog Pariszra, aki pont olyan nagy harcosnak látszik, mint ő. A saját, képtelen ötletén meg jókat röhög, és már egy újabban töri a fejét, ami még zakkantabb, mint a mostani.*
-Biztos, hogy nem lépek vissza. Soha, tudod, milyen fontos az, hogy azzá váljak, amivé Noel.
Azt hiszem, be kell vallanom valamit. Szalll, bizonyos helyzetekben… khmm… tudóóód…khrmmkhrmm… nincs ellenemre a fájdalom, bár igen kínos lenne, ha felállna, mikor meghalok. A harapásokat eddig is imádtam. Van abból több fajta is? Esetleg nem lenne kedved mutatni párat? Bár nem akarlak mindennel fárasztani, felőlem, ha nincs ellenükre, a gyerekeid is csinálhatják.
*Azért csak nem lesz olyan szerencsétlen, hogy harci készültségben fog elhalálozni, bár nála még az sem lenne csoda. A harapásokat meg pofátlanul képes kikunyizni magának, újra kelleti magát, hátrahajtja a fejét, félresöpri a sörényét, úgy, hogy szabad út legyen a nyakához.*

Tárgy: Re: Rezidencia Hétf. Aug. 01, 2011 9:28 am

-A vámpíroknál mindenki megél, hidd el végre. Nem kell csodaszépnek lenned ahhoz, hogy megoldd, mert a képességeid lehetővé teszik majd. Egyáltalán nem vagy tiltólistás, de ha megfigyeled, az összes vámpír átlagon felüli szépséggel bír.
*Rettenetesen hiú a fiú, de ez szórakoztatja, Parisznál hiúbb nem lehet, ez egészen biztos, legalábbis az elmondása alapján. Az, hogy Noelt ezzel bosszantani akarja, még inkább mókás.*
-Ebben nem hiszek, illetve biztosan nem, hiszen el sem indulnék ilyenen. Parisz véleményét viszont ismerem.
*Elmosolyodik, legkisebb gyermekét nem kell bemutatni neki, tudja, hogy hogyan érez irányába, nem volt véletlen az a megjegyzése, miszerint senki nem veheti el tőle. Nem hazudott, nem verte át a kicsit, valóban szereti. Izzy megjegyzésére Parisz még lelkesen bólogat is, és egyre inkább bebújik az ölébe. Kezd felszabadulni, úgy tűnik, eddig méregette a fiút, mekkora veszélyt jelenthet rá.*
-Azt jelenti, de egy dologra figyelmeztetlek. Én nem tűröm el, hogy bármelyik gyermekem ezt szórakozásra használja. Alapból benned lesz ez, ösztönből, persze fejleszteni kell, ám csak és kizárólag akkor használható, ha éppen vadászol, vagy elengedhetetlenül szükséges.
*Ezzel nem viccel, etikátlannak tartja, holott azzal is tisztában van, többen visszaélnek ezzel a képességgel. Ő nem tartozik közéjük és a gyermekeit is így nevelte.*
-Majd ő elmeséli a módszerét, ha akarja, de látni fogod. Mivel Parisz nem volt képes megtanulni a mentális vadászatot, máshoz kellett folyamodnia. Élelmes kölyöknek nézel ki, nem hiszem, hogy problémáid lennének majd, emiatt ne aggódj. Amit tervezel, az botrányt okozhatna, nem ajánlom. Erősebb, az átlagemberektől 3-4-szer erősebb indulásként... aztán ez az erő növekszik, ezért kell már az elején megtanulni kezelni.
*Fantáziája az van a fiúnak, szó se róla, és tényleg kinézi belőle, hogy képes kivonszolni a koporsót egy forgalmas utcára is, hogy táplálékhoz jusson. No de ez nem így működik. Az önuralom lesz a legnehezebb a fiú számára, amilyen pörgős, nehéz lesz megfékezni.*
-Rendben, gondolom jól megfontoltad a kérdést, a szerelmen kívül is. Ó, értem. Igen, akad többféle is, kinek mi a sajátossága. Valakinek a harapása nyugodtságot okoz, valakié gyönyört, ez változó. A félelmed alaptalan, mert ugyan a harapás pillanatában lehet, éppen az aktuális érzés dominál, azonban ez akkor, amikor a halál közeledik, megszűnik. Most arra próbálsz rávenni, hogy megtegyem? Nem lenne egyszerűbb, ha kérnéd?
*Először csak mosolyog, aztán elneveti magát. Érdekes fiú, tényleg mindent bevet a célja érdekében, ez nem kérdés. Egyelőre vár, nem teszi meg addig, amíg Izzy maga nem kéri szó szerint.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Bocsika, csak eddig megélhetési és túlélési problémáim voltak, most meg olyan hihetetlen, hogy a kaja csettintésre jön. No meg nem voltam nagy harcos és jó vadász sosem, többnyire engem kaptak el. Igen, nagyon dögös az összes vámpír, bár egy kicsi alapozó azért nem ártana. Bár a kisugárzás kárpótol mindent. Mekkora mázli már, hogy Noel apja nem vérfarkas! Nem szeretnék csatakos bundát!
*Még szoknia kell a gondolatot, egyelőre elméletben is vannak olyan dolgok, amiket nehezen tud elhinni, úgyhogy majd, ha megtörtént a váltás, lesz egy csomó dolog, amihez alkalmazkodnia kell. A vonzóbb külső ellen mondjuk pont nem lesz kifogása, hiszen eddig is imádta, ha csodálták. Szerencsétlen Noelt fogja folyton kérdezgetni, hogy mennyire gyönyörű?*
-Gondolom, te sem húsz tavaszt éltél már meg, biztos milliószor hallhattad már, mennyire gyönyörű vagy, így neked ilyen versenyekre nincs is szükséged. De most tényleg, nem szeretnél még egy picit sem végigvonulni egy kifutón, úgy, hogy közben őrjöng a tömeg? Ha a helyedben lennék, folyton fürdenék a népszerűségben, és megszereznék mindenkit, aki csak egy kicsit is megtetszik.
*Hiába nah, ő még csak kölyök, ilyen gondolatok foglalkoztatják, mint a hírnév, a csillogás, gazdagság.*
-Jajj, ne már, ez komoly?! Még akkor sem olvasgathatok mások fejében, ha üzletről van szó? Gondolj bele, mennyire könnyen kereshetnék ezzel… simán egy kaszinóban kezdenék, bele sem kéne nézni senkinek sem a lapjaiba, elég ha csak a fejükbe lesek. És ez még csak a kezdet, rengeteg, egyéb lehetőség van.
*Nah igen, nem sok erkölcsi érzék szorult belé, Dareiosznak lesz rajta mit nevelni jócskán. Még jó, hogy nem annyira kemény a kobakja, és néha belefér egy-két értelmes dolog is a kis buksijába.*
-Nagyon titkolózol, Parisz módszere csak valami perverz dolog lehet, nem más! Kitaláltam?
Igen, élelmes vagyok. Tudod, anyáék meghaltak egy balesetben, mikor két éves voltam, és a bácsikám nevelt fel, először az utcán laktunk, aztán találtunk magunknak egy jó kis kommunát. Megtanultam pár dolgot, ami a túléléshez kell, no meg miután Bean bácsi is feldobta a bakancsot, Sandy néni, a vén banya vett a szárnyai alá. Nah, őt rühellem, folyton bele akar szólni a dolgaimba. Tőle mindig megszököm, csak az a baj, hogy folyton megtalál. Ha őt túléltem, nem lesz gond szerintem a többivel. Jól van, pedig szerintem vicces lenne egy koporsó az utcán. Kár, hogy ennyire kell titkolózni, és nem lehet terjeszteni az igét, hogy mennyire jó vámpírnak lenni. Tök jó misszionárius lennék, hidd el! Bár az a póz, az uncsi.
Mindig is erős akartam lenni, és menő, hogy nem kell érte kondizni. Tetszik!
*Pont úgy fest, mint aki azon van, hogy meggyőzze Dareioszt, hogy nem túl jó ötlet őt beölelni, egyszerűen gondolkozás nélkül dől belőle a szöveg.*
-Igen, átgondoltam. Azt hiszem, Noel nélkül is szívesen választanám ezt, és nem nyafognék az árnyoldal miatt. A te harapásod melyik fajta? Vagy épp olyan, amilyennek te akarod?
Huhh, szuper, akkor nem leszek merev, és nem fog Noel kiröhögni.
*Ahogy kinevetik, elvörösödik, és megpróbál bájosan vigyorogni, de látszik rajta, hogy roppant mód zavarban van.*
-Mit? Neeem, dehogy, én nem akarok semmit sem kierőszakolni, ami neked ellenedre lenne, épp csak érdeklődtem, hogy esetleg, netalántán nem lenne-e kedved egy icipicit megharizni itt?
*Újra a kis nyakiját mutogatja, bár úgy látszik, a hatás elmarad, hiszen Dareiosz nem úgy néz ki, mint akit ezzel ingerelni lehet.*
-Hátőőő izé… ha nincs ellene senkinek sem kifogása, Dareiosz, szépen kérlek… őőőőő.. megtennéd, hogy belekóstolsz a nyakimba… ?

Tárgy: Re: Rezidencia Kedd Aug. 02, 2011 8:21 am

-Azt nem mondtam, hogy csettintésre, az elején biztosan nem. Hosszas gyakorlás kell ahhoz, hogy teljes biztonsággal tudj egyedül vadászni, hacsak nem akad vállalkozó szellem, aki önként ajánlkozik. Mint mondtam, egy új élet kezdete lesz, ami azt jelenti, hogy mindent tanulni kell, a legelejétől, azt is, hogy ne rajtad legyen a vacsora fele, mint valami étlap. Alapozó... felesleges, bár valakinek elkélne, az viszont rejtett életet él.
*Nem lepi meg, hogy Izzy azt hiszi, minden simán megy majd, mert sokan élnek ebben a tévhitben, holott kőkemény munka azok előtt, akik ezt az utat választják, vagy ide kényszerülnek. Raul... no igen, ő is közeledik a 2000-hez, de megmaradt annak, aki volt, talán ezért jó barátok a mai napig, még ha ritkán is látják egymást.*
-Ez való igaz, azt hiszem, láttam pár évezredet már, és nem vágyom kifutókra, sem hasonlókra. Mondhatni, az én koromban már nem ezek a fontosak, de majd megérted.
*A fiút fűti a hév és mohó, ismerős dolog ez, egyrészt maga is átesett ezen, Parisz pedig most ezerrel tolja ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy neki a léte múlik rajta.*
-Nem szeretném, ha ezt tennéd, csak azért, mert neked megadatik. Idősebb leszel, ezt is megérted majd, de egyszerű példával mondhatom azt, te sem örülnél annak, ha az idősebbek ezzel szórakoznának veled. Ugye, hogy így már másképp hangzik? Szerencsejátékosom van, köszönöm, nem kell ahhoz mentális képesség neki, hogy nyerő szériát fogjon ki.
*Pariszra pillant, a kicsi ha éppen nem a mániáját hajkurássza, mindent megnyer, amit csak lehet. Izzy számára egyértelmű lehet, ezt nem éppen a belelesésekkel éri el, hiszen említette, vadászni sem képes így.*
-Fogalmazhatunk így is, de ha igazán érdekel... -itt kivár, és csak akkor folytatja, ha Parisz bólint-... ő a csábításból él, de azt olyan profi módon műveli, ahogyan senki más. Sajnos ritka eset, de ő nem volt képes megtanulni a mentális vadászatot, pedig megküzdöttek egymással, de hamar be kellett látnom, ha erőltetem, éhen fog halni.
Szerencsére nem keseredett el, hanem azonnal azt kereste, hogyan tud magának élelmet szerezni, mi az, amiben ő is jó? Mivel a haja színe különleges, valamint mondjuk ki bátran, igazán szemrevaló teremtés, így nem volt kérdés, melyik utat választja, a bűbája pedig adott volt. Így saját módszert fejlesztett ki, úgymond összeköti a kellemest a hasznossal.
*Igen, a legkisebb gyermeke szó szerint ribanc, de élvezi, és ha így tud életben maradni, akkor ezt kell tennie. egyáltalán nem neheztel rá ezért, igazán élelmesnek mondható. Ahogy a fiút hallgatja, az is bizonyossá válik, tényleg nem lesz problémája, hacsak nem kezd rögtön nagy halakkal, és néz el néhány dolgot.*
-Nincs olyan, hogy változtatod, mikor hogyan szeretnél harapni. Két lehetőség van, vagy fájdalmasan harapsz, és nem alkalmazol bűbájt, vagy úgy, ami a te sajátosságod. Az enyém az utóbbi.
*Tudja, mire megy ki a játék, de nem mozdul, hiába kelletti magát a fiú. Nem kedveli a mellébeszélést, vagy nyíltan, vagy sehogy.*
-Mondhatom minden bántás nélkül, hogy mazochista vagy? Ám legyen, nevezzük gyereknapnak, többet nem fogom megtenni, csak akkor, amikor eljön az idő.
*Végre feláll, odalép a fiúhoz, és egy szempillantás alatt harap, de nem iszik egyetlen kortyot sem. A fiú vére számára rettenetesen híg, egyébként sem mondható éhesnek, már vacsorázott.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Lehet, hogy nem csettintésre jön a kaja, de szerintem még mindig gyorsabb, mint lemenni a boltba, bevásárolni, megfőzni, elmosogatni, és elpakolni. Micsoda macera! Ugye azután majd csak a vért ehetem meg, a többi kaja kilőve?
Majd gyakorolom a vadászatot, a haverjaimat mégsem szeretném megenni, őket más miatt tartom. Gondolod, hogy malac módra ennék az elején? Mondjuk az azért gáz, mert a vér nagyon feltűnő, és egyből bevinnének a yardra, ha valaki elkap az utcán. Az meg ugye nem lenne jó.
*A látszat ellenére azért tud ő dolgozni, tanulni keményen, ha épp arra van szükség. Sőt, igazából jót fog tenni a jellemfejlődésének Dareiosz szigora.*
-Hát jah, igazad van, nem szeretném, ha valaki elcsenné az én briliáns ötleteimet! Sőt, igencsak morcos lennék! Tudod, Noellel mindenféle őrült, és néhány használható találmányon agyalunk. Például a varázspálcára helyezhető, navigációs rendszerünkkel szerintem hatalmasat lehetne kaszálni! Csak megadod a koordinátákat, és már is huss, ott is vagy! Menő, mi? Szóval, ha ezt bárki lenyúlná, annak…
*A kezével mutatva szeli át képletesen a torkát, és nem, nem azt akarja mutatni, hogy nyakláncot vesz majd annak, aki ellopja az ötletét.*
-Naná, hogy érdekel! Minden érdekel, ami a pénzkeresettel kapcsolatos. A csábítással sincs semmi gond, húzott már ki engem is a vonzerőm egy igen kellemetlen helyzetből. Akkor épp Sandy néni üldözött, és belekeveredtem egy csúnya ügybe, de aztán jött Valaki, aki hajlandó volt kifizetni mindent helyettem, csak nála kellett maradnom két hónapig.
*Ezt a részt eddig még nem merte bevallani Noelnek. Sokkal könnyebb egy, illetve két ismeretlennek beszélnie a viselt dolgairól, mint kockáztatni az, hogy a szerelme csalódjon benne, és megtörjön valami, ami számára fontosabb mindennél.*
-Ugye ezt nem mondjátok el senkinek? Nem is tudom, miért locsogok annyit!
Azt a bűbájos izét nehéz megtanulni? Pálcával jó vagyok ebből, az számít? Csak annak akarnék fájdalmat okozni, akit nem csípek, a többieknek is jobb lenne, ha élveznék… vagy nem? Legyenek inkább csak nyugodtak?
*Aki nem ismeri őt eléggé, az még el is hinné neki, hogy nem tud választani. Már rég eldöntötte, melyiket fogja begyakorolni.*
-Na tessék, most lebuktam! Igen, szeretem a fájdalmat, ez is a Valaki miatt van… meg izé… szóval arra céloztál, hogy izééé…
*Annyira izgatottá válik, ahogy meglátja Dareioszt közeledni, hogy egyetlen értelmes mondat sem hagyja el az ajkát.*
-Várj, még nem készü…
*Végig sem mondja, de már ott a két tűhegyes szemfog benne, a nyakában. Erősen megremeg, kéjesen felsikolt, majd földöntúli mosollyal az arcán ájul bele a harapásba.*

Tárgy: Re: Rezidencia Csüt. Aug. 04, 2011 7:46 am

-Természetesen gyorsabb, de ha nem vagy körültekintő, akkor könnyen kerülhetsz galibába. Ki, majd ha elég idős leszel, és éppen olyan helyzetbe csöppensz, lehet egy-egy kihágás, de az elején semmiképp sem ajánlom... igaz, azt hiszem nem is nagyon fog érdekelni.
Nos, a fogak használatát meg kell tanulni, tehát a válaszom igen, az elején rajtad lesz az étlap, szó szerint. Nem olyan egyszerű, mint amilyennek kinéz, de ha elsajátítod a technikát, ezzel sem lesz probléma.
*Nem kételkedik a fiúban, ha az utcán élt, be fog tudni illeszkedni, maximum a tinédzser kori hév az, ami bajba sodorhatja, illetve az újdonság varázsa.*
-Sikerült ilyesmit kitalálnotok? Noelről tudtam, hogy szeret kísérletezgetni mindennel, már kicsinek is olyan volt, bár akkor még a csontokkal próbálkozott. Szép teljesítmény, gratulálok hozzá.
No igen, csak Parisz ettől is tovább megy, nem csak csábít a vacsora megszerzésének idejére. Ezért mondtam, hogy kellemest a hasznossal köti össze. Érzékeny lelkű, és képtelen lenne csak úgy kihasználni az áldozatot... mondjuk úgy, így fizet érte.
*Miután a kicsi látja, hogy Izzy ezen nem akad fenn, kihúzza magát, és bájosan mosolyog. Tényleg gyönyörű, tisztán látszik rajta, bárkit levesz a lábáról, ha akarja. Miután a fiú nem akar ráhajtani a Mesterére, most már ő kacérkodik Izzyvel.*
-Nem fogjuk elárulni neki, majd ha te úgy döntesz, elmondod annak, akinek akarod. Ugye, Parisz? Egyáltalán nem nehéz, ösztönösen is növekszik az, nem kell hozzá pálca, hogy használni tudd. Általában vadászatok során szükséges, hiszen nem jó dolog, ha meglép a vacsora.
Ezt sajnos nem te döntöd el, vagy ezt kapod, vagy a másikat. Ha a gyermekeimből indulok ki, nagy esélyed van arra, hogy élvezni fogják, ami nem baj, hiszen mentállal ötvözve még nyugodtak is lesznek.
*Sejti, Izzy melyiket szeretné a magáénak, ezen jót mosolyog, általában mindenki azt választaná, ha tehetné, de most már biztosra veszi, hogy a fiú kissé mazochista.*
-Valaki? Ugye nem Noel? Azt ne mondd, hogy automatizálódott nála miszerint ha nem jut vérhez, egyszerűen elindul.
*Az arcán egy árnyék suhan át, egyértelmű, hogy itt már a fele sem tréfa, Raulnak lépnie kell. Ha tovább húzza, annak végzetes következményei lesznek. Otthon megkapta, még ha a tudtán kívül is, na de most... sejtelme sem volt arról, hogy barátja még ezt is eltitkolta a fia előtt, hogy maga jöjjön rá.*
-Arra céloztam.
*Elmosolyodik, végül semmire nem vár, nincs mire felkészülni. A harapása erős, ha Izzynek volt már része benne, akkor nagyjából érzékelheti a különbséget a fiatalabbak és az ő marása között. Gyengéden megtartja a fiút, míg magához nem tér, nem engedi el, csak akkor.*
-Minden rendben?

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Tudod, az a gáz, hogy én néha mágnesként vonzom a bajt, bár az is lehet, hogy a baj vonz magához engem. Úgyhogy garantáltan lesz pár galiba, és attól tartok, nem csak az elején. Mi van akkor, ha még frissen eszek egy kis hagyományos kaját? Egyáltalán le bírom majd nyelni?
*Rendes vámpírhaverja még nem volt eddig, fogalma sincs, hogy működnek ezek a hétköznapi dolgok. Azon már csak vigyorog, hogy kezdetben leeszi magát. Amilyen kis hebehurgya, ez lesz a legkevesebb problémája.*
-Köszike! Majd átadom Noelnek is! Igen, ezt úgy találtuk ki, hogy az egyik tanárt látogattuk meg, aki az erdőben lakott, és hát nem adta meg a pontos címet, és kb. fél napot bolyongtunk a fák között. Jajj, alig várom már, hogy megszabaduljak az állatfóbiámtól!
*Azt a napot sosem felejti el, sírva röhögtek az erdőben, no meg felváltva visított, mikor zörgést hallott, lett saját facsemetéje, amire felcsavarodhatott Noel helyett, és még sütit is sütöttek Taylernél.*
-Ez egy jó üzlet, Paris, nincs ebben semmi kifogásolni való! Adsz is, kapsz is… tök jó!
*Tényleg nem érti, mi lehet ezzel a probléma, legalább a kis rózsaszín nem csak kihasználja az áldozatait. A kacérkodást azonnal észreveszi, és viszonozza a jeleket.*
-Nő magától? Menőőő! Mással nem történik meg ez? Ez a vadászós dolog még mindig idegen nekem, de majd valahogy csak megoldódik az a probléma is.
Nem én döntöm el, hanem kapom? Basszus, ez olyan, mint Sandy néni ajándékai. Egyszerűen a nyakamban marad életem végéig, és nem lehet megszabadulni tőle, még akkor sem, ha cseppet sem tetszik… jajj, bocsi, nem úgy gondoltam!
*Kicsit kifakad a végére, bár nem akar ő szemtelen lenni sosem, és mégis sikerül túl sokat locsognia. Ő már csak ilyen szabadszájú, néha előbb beszél, és csak utána gondolkozik, hogy ezt más esetleg magára is veheti.*
-Hátőőő… nem Noel kezdte.
*Csak bólint a következő mondatra, de nem akarja súlyosbítani a helyzetet azzal, hogy mesél, mert Dareoisz már így is ki van akadva. Jobb, ha nem ismeri a részleteket, legalábbis egyelőre nem fog locsogni, csak ha felszólítják.*
-Hűűű!
*Már csak ennyi telik tőle, mielőtt beájul. Igencsak fából lenne, ha nem érzékelné a különbséget. Néhány perc múlva üdvözült mosollyal az arcán ébred fel, s kéjesen sóhajtva közli:*
-Minden a lehető legnagyobb rendben! Parisz, esetleg, ha vacsorázni szeretnél, állok rendelkezésedre!
*Ő aztán tudja ám halmozni az élvezeteket. Amilyen pofátlan, képes lenne az egész társasággal megharaptatni magát, bár azért lopva Dareioszra les, hogy nem-e néz rá rosszallón.*
-Persze, csak ha nincs ellenetekre!