Hegymászás...

Tárgy: Hegymászás... Pént. Júl. 15, 2011 5:44 am

A már regisztráltaknak, kik mágusok, s más oldalakról tévednek ide.

Hegyet fogunk mászni, gyülekező helyszíne Owain szüleinek lakása. Zsubszkulcs, vagy hasonlók használata megengedett...

Tárgy: Re: Hegymászás... Szomb. Júl. 16, 2011 7:49 am

*Örült az üzenetnek, főleg hogy az a legszebb álmaiból ébresztette fel, és percekig képtelen volt felfogni, hogy Tayler mit keres a hegyekben, és miért lett a szülei otthona egy zsupszkulcs, amit meg kell mászni? Értelmes ábrázattal ült az ágyon, mire összeállt a kép, és megértette a lényeget. Kb. mint amikor felkapcsolnak egy villanyt, úgy derült fel a képe is. A készülődést nem vitte túlzásba, villámgyorsan zuhanyozott le, öltözött fel, és igénybe vette a Navidiánt is, ha már lehet különböző tárgyakat használni.
Elegánsan érkezik a lakás melletti kis utcába, igazít egyet a ruházatán, majd komótos léptekkel indul a lakás felé. Nem jelzi még, hogy megérkezett, előtte leül a lakással szemben, hogy elszívjon egy cigarettát, mert ha jól sejti, utána egy ideig nem lesz rá lehetősége. Kik jönnek, majd elválik, Izzy biztosan, ez számára nem kérdés. Jól eső érzéssel heveredik el a füvön, semmivel nem törődve fújja a karikákat, és az eget figyeli.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

*Le kell szoknia a hosszas készülődésekről, mert így mindig mindenhonnan késve érkezik, no meg magányosan, mert Noel sosem várja meg. Na de neki szépnek, és illatosnak kell lennie, ebből nem ad alább, maximum annyit, hogy nem két, hanem egy órát tölt a fürdőben. Mire előkerül, már a haja is szokásos, szénaboglya benyomását kelti, s diszkrét illatfelhő lengi körül.
Khaki színű szerelést húz magára, elvégre, ha valóban hegymászás lesz a program, akkor a zöld selyeming nem a legmegfelelőbb viselet. Naná, hogy ő is navidiánnal érkezik, bár első nekifutásra sikerült kikötnie valami nagy hegyen, úgyhogy egy kupac havat szorongat a kezében, ahogy szépen, elegánsan landol barátja mellett néhány méterrel.*
-Egyszer tényleg megvárhatnál! De most komolyan! Azt mondod, nem vagyok elég friss! Hát nesze!
*Azzal egész közel ugrál, és becélozza a srácot a hóval, amit, ha nem akadályoz meg, porlasztani fog, úgy, hogy mindenhova jusson belőle.*

Tárgy: Re: Hegymászás... Szomb. Júl. 16, 2011 11:39 pm

*Igazából úgy egy pár órával ezelőttig még otthon (Romániában) ücsörgött, lógatta a lábát a kis szekerében. Épp nem volt semmi munka, hát jósolgatott a tarotból. A saját jövőjét elvből nem nézi, viszont minden családtagon túl volt már. Hirtelen ötlettől vezérelve kezdett Owain-nek pakolni, elégedett lett volna, ha valami új szerelmet lát vagy sikereket vagy ilyesmit... erre feljött a halál. Persze azonnal újrapakolt... de ugyanaz. Nagy sietségében, ahogy fel akart ugrani, fel is borította a kis asztalt, pedig ő a kecsesség mintaképe. Tényleg nagyon sietett. Fél órára rá, már el is búcsúzott a kedves családtól, egy közepes nagyságú fonott válltáskába bepakolta a paklit is többek között, hátha bizonygatnia kell az igazát. Majd már el is hoppanált.
Persze a Dexternonban kereste először a férfit, de ott ugye nem volt, és Noelt meg Izzy-t sem lelte. A következő útja pedig most az egyetlen helyhez vezet, amit még Owain-hez tud kötni, a szülei lakása. Nem messze Noeléktől jelenik meg, bizony nagy a meglepetés, amikor meglátja a srácokat. Hát erre nem számított. Sajna pontosan tisztában van vele, hogy tőlük se köszönt el, amikor másodszorra is megszökött.
Egyébként szemlátomást nem készült túrára, lévén nem is tud semmi ilyesmiről. Színes, bő szoknyát visel, hozzá egy hosszú-ujjú fodros blúzt. Most szerencsére azért egy saru van a lábán. Arcán pedig kellőképp zavart kifejezést visel a srácok láttán.*
- Noel... Izzy... *Szólítja meg a két srácot, kissé aggódva a reakciójuktól, ha észreveszik őt. Most bezzeg már bűntudata van, amiért el sem köszönt tőlük. Persze arról sem feledkezik meg, hogy azért jött, hogy Owain-t lebeszélje arról amit tenni készül, bármi is legyen az.*

Hozzászólások száma : 19 Join date : 2011. Jul. 03.

Egy kis szabadság...az kell nekem. Már kezd elegem lenni a kötöttségekből, így az, hogy egy túrára invitál Noel (remélem nem gond), már-már mentsvárnak is mondható volt.
- Mi az, hogy csak úgy ott hagytok? Még jó, hogy ez a zsupszkulcs rám maradt.
Zsebre vágok egy lyukas zoknit...sosem tudni nem jó-e még valamire, bár fogalmam sincs mire. Viszont a terepmintás, de mégis nőies gatyómnak ugyan semmi baja nem lesz tőle. Ha már emlegetem a ruhát, végigsorolom a többi öltözetet is, amit viselek. Van rajtam egy zöld felső, egy fekete dzseki, és egy hosszú szárú bakancs. Az egész olyan kihívóan férfias. Vagy mi a szösz... Hátamon egy apró hátizsák, ami elég jól meg van rakodva, de egy tértágító és egy súlycsökkentő bűbáj sok mindenre jó.
Felfigyelve a tanárnőre szemöldököm a homlokomra szalad.
- Ennyire rosszak vagytok, hogy a prof mát nem bír veletek egyedül? üdvözletem a tanárnőnek!
Biccentek egyet Friminka felé, majd a fiúk felé visszafordulok.
- Egyébként nektek is szép estét.
Vigyorgok, s kicsit pirulok is, hogy köszönni azt elfelejtettem.

Tárgy: Re: Hegymászás... Kedd Júl. 19, 2011 1:57 am

Összepakoltam néhány holmit egy hátizsákba még délelőtt, így most már nem sok tenni-venni valóm van. Öltözködés is ugyebár, nem sok gondot kell arra fordítani, hogy magamra kapjak egy farmert és egy inget. Kalap a fejembe, csizma a lábamra, és készen is vagyok.
Épp egy kávét készítek magamnak, mikor a konyha ablakból kipillantva kisebb csapat gyülekezésére leszek figyelmes.
- Ezek meg? Nem mernek bejönni?
Nyugodtan folytatom a kávé készítését, még egy üvegbe is öntök, mikor az készen van. Egy pohárral elszürcsölök az ablakban állva, közben figyelem őket.
- Mary! Lassan indulunk! Gyülekeznek a srácok kint.
Hangomat kicsit megemelem, hogy húgom hallja szavaimat szobájában is, s bekortyolgatom az utolsó cseppeket is csészémből.
- Csak tudnám Friminka mit keres itt...
Sóhajtok egyet, s miután elköszöntem szüleimtől az ajtó felé indulok, ahonnan visszaszólok.
- Mary, kint megvárlak!
Azzal batyummal hátamon kisétálok az ajtón, s a magam mogorvaságán köszöntöm a társaságot.
- Üdvözletem! Ha készen vannak indulhatunk. Már ha nem akarnak inkább hógolyózni. Igaz még kénytelenek vagyunk várni egy kicsit....
Friminkára vetek egy rövid pillantást, végigmérve a rég nem látott nőt, de tekintetét kerülöm, s nem is szólok hozzá.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Jul. 18.

*Hosszú, és unalmas volt eddig a nyári szünet, hiába kezdődött még csak néhány hete, máris úgy érzi, menne vissza az iskolába, hiszen ott legalább történik valami. Mivel nem az a bulizós fajta, és csak válogatott társasággal engedik el a szülei, így valóban nehezen telik számára az idő. Jobb híján olvasni szokott, kivéve ma délelőtt kivétel, hiszen már jóval a megbeszélt időpont előtt összekészített mindent. Egy lánynál, főleg egy kamasznál a lehető legszükségesebb felszerelés is kitesz egy jókora hátizsákot. A kulacstól kezdve a szendvicsekig, az apró mütyűrökön át még egy plüssbárány is helyet kapott a pakkban, ami épp csendben kuksolva hallgatja, amint Tayler utasításokat oszt a gazdájának. Kár, hogy Maryhez mindebből egy szó sem jut el, mert megint olvas. Hiába, nem bírta már a hosszas várakozást, a lakásban való fel-le futkosástól a családja kapott idegbajt, úgyhogy visszatért kedvenc romantikus regényéhez, aminek az egyik főszereplője nem más, mint egy vérfarkas.
Mikor másodszorra hangzik el a neve, akkor ocsúdik csak fel, s ugrik azonnal.*
-Tessék! Idő van? Azonnal megyek, Tayler!
*Csak még bedobja a könyvet a táskába, ki tudja, hátha lesz alkalma korán reggel belelapozni egy kicsit, mikor a többiek még alszanak. Felkapja a táskát, és kiviharzik elköszönni a szüleitől, majd vet még egy utolsó pillantást a tükörbe. Igazít egyet a szellős, de azért még ízlésesen rövid sortján, helyére pakolja a lecsúszott spagetti pántot, kicsit a szemébe húzza a divatoskalapot, s már kint is van, lecövekel Tayler mögött, onnan kukucskál a fura társaságra, s kedvesen mosolyog mindenkire.*
-Sziasztok!

Tárgy: Re: Hegymászás... Kedd Júl. 19, 2011 5:10 am

*Tudta, hogy mennek kirándulni, időben nekiállt a készülődésnek, de tényleg, csak elakadt a szekrénynél, pontosabban a ruháinál, és az istennek sem tudta eldönteni, mit vegyen fel. Amúgy is a béka hátsója alatt van a kedve, miután Nill bántotta, és még ott is hagyta, pedig nagyon szerette őt.
Harmadjára pakolja a ruháit egymásra, hogy megtalálja a megfelelő darabokat, ami nála végül egy testhez simuló nadrágban és felsőben merül ki. A nadrág kiemeli tökéletes alakját, a felső pedig illik hozzá, most már csak a többi kiegészítővel bajlódik. Kell egy pulcsi, egy sál, mert az nála nélkülözhetetlen kellék, valamint a smink és a haj beállítása. Ezzel aztán elvacakolja az időt rendesen, így igencsak késve esik be a társaság kellős közepébe. A szó legszorosabb értelmében Izzyn és Noelen landol, és csak pislog vérvörös arccal.
-Bocsánat, én nem így akartam ám, csak... csak így sikerült. Nem ütöttétek meg magatokat? *Mégis miért tették volna? Izzyt leütötte, és ráesett Noelre, most pedig rajta fekszik zavartan, és azt sem tudja, hogy most meg merjen mozdulni, vagy sem. Még jó, hogy a többieket egyelőre nem vette észre.*

Tárgy: Re: Hegymászás... Szer. Júl. 20, 2011 5:57 am

*Nyugodtan heverészik, sehová nem siet, azt pedig kifejezetten utálja, ha a cigarettázás közben sürgetik, hiszen szereti élvezni a füstöt, ahogy kifújja, és azzal eljátszadozni. Izzy érkezésére elmosolyodik, azon pedig főképp, hogy havat tart a kezében. Felőle morzsolhatja rá is, amúgy is meleg van, nem fog belehalni.*

-Vártam rád, de a fürdőből nem lehetett kirobbantani. Áruld el, merre jártál? Megmásztad a Mount Everestet egy kis hó miatt?

*Szemtelenül vigyorog egészen addig, amíg ismerőst nem lát, illetve hall. Friminka... mégis mit regálna? Biztosan nyomós oka volt arra, hogy eltűnjön, a kapcsolatukhoz Taylerrel pedig semmi köze nincs. Ugyan nem érti, hogy ha a nőnek ennyire tetszik a prof, hogyan volt képes kétszer is ott hagyni? Mindegy, majd ketten megbeszélik ezt, nem tiszte pálcát törni volt karvezetője felett sem. Közben befut Kriszty is, aki cseppet dühösnek tűnik.*

-Szia, Friminka. Jössz hegyet mászni te is? Kriszty, dehogy hagytunk volna ott, miből gondolod? Én is külön jöttem. Csinos vagy ma, és egyben laza.

*Vigyorogva fekszik tovább, esze ágában sincs felkelni, míg meg nem érkezik mindenki. Akkor is csak felpillant, amikor megjelenik Tayler, aztán egy fiatal lány. Felvonja a szemöldökét, nem is tudta, hogy a profnak van egy lánya. Meglepték most rendesen.*

-Jó estét, professzor, a lányát is üdvözlöm, jó, hogy velünk tart, de elárulná, hogy miért kell hegyet másznunk?

*Ha tudná, mennyire mellényúl, lehet, meg sem szólalt volna, de tényleg honnan sejtené hogy Mary nem a lánya, hanem a húga. Nem ismeri Tayler családját, így tényleg eszébe sem jutna, hogy a kislány a testvére. Aztán jön valami meteor, legalábbis valaki így érkezik szó szerint, és a gyomrába zuhan. Nem kellemes érzés, erre nem volt felkészülve, de nagyon nem. Összegörnyed, de az első amit megnéz, az Francis állapota. Ha neki baja esett, akkor itt vér folyik, ez egészen biztos.*

-Szia, Denis. Már tudom, ki hiányzott a csapatból.

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

*Kár, hogy Noel nem hisztisebb egy kicsit, most mennyivel jobban szórakozna, ha elkezdene nyafogni a hó miatt. No de sebaj, így is odáig van érte, úgyhogy megpróbál megereszteni egy titokzatos mosolyt.*
-Borzasztó, hogy egy órát sem vagy képes várni, folyton elrohansz! Sajnos nem árulhatom el, honnan van a hó, ahhoz meg kellene halnod!
*No meg fogalma nincs, merre járt, ha Noel annyira akarja, majd beazonosítja a koordináták alapján. Ahogy meglátja a tanárnőt, felragyog az arca, és már sajnálja, hogy az összes havat elpazarolta Noelre.*
-Friminka! Sziaaa! Eskü, te rosszabb vagy mint én! Eddig az összes sulimból megléptem, Sandy nénitől hetente egyszer megszöktem, de van amitől sosem tudnék megválni!
*Pontosabban fogalmazva akitől, s hogy egyértelmű legyen az állával Noel felé bök, s vigyorog mellé édesen.*
-Hoztam havat, de sajnos elolvadt Noelen!
*Közben befut Kriszty is, de barátja megelőzi a mentegetőzésben. Erősítésképp bólogat mellette lelkesen.*
-Ugyan már, téged pont ugyan annyira vonz a baj, meg a kaland, mint minket, ha nem szóltunk volna, akkor is összefutunk, erre mérget vehetsz! Szerintem mi egy különleges nyomkövetővel vagyunk összekötve, ha egy kis kalandra vágy, beleszimatolsz a levegőbe, elég ránk gondolnod, és máris megtalálsz minket!
*Naná, hogy hízeleg, mint egy cica, lassan dorombol is mellé. Esze ágában nincs lerázni a lányt, elvégre tök jó kis slamasztikába lehet vele keveredni.*
-Tudod Kriszty, ha csak ketten jöttünk volna, a prof nem kér erősítést, de valahogy megneszelte, hogy csatlakozol!
*Felesel vissza a provokatív kérdésre, s közben figyeli az érkezőket. Kicsit meglepődik a lány miatt, hiszen ő Taylert már rég elkönyvelte magában magányos farkasnak.*
-Üdvözletem! Kisasszony!
*Hirtelen tényleg nem tudja, mi a helyes megszólítási mód, természetesen nem akarja, hogy megnyúzzák a szemtelensége miatt, így aztán az udvariaskodást viszi túlzásba. Szerencsére hamar elakad a szava, mikor Denis az ölükbe pottyan. Fel is visít az állatfóbiája miatt csak arra tud elsőként gondolni, hogy egy hatalmas mókus támadja le őket alattomban.*
-Váááááááááááááá! Neeeeeeeeee! Támadnaaaak! A vérem, csak a véremet ne szívd ki!
*Az nem fáj neki annyira, hogy leütötték, csak ugye a pánikroham… ami szép lassan csillapodik, miután rátekeredett Noel karjára, és észrevette, hogy ez csak egy kölyök, aki elég ismerős neki.*
-Denis? Atyaég! Miért pont ránk esett a landolásod? A lányok puhábbak!

Tárgy: Re: Hegymászás... Szer. Júl. 20, 2011 7:08 am

*Nagy sebességgel fut be szép lassan egy csomó ember, akik közül mondjuk sokakat ismer is. Igazából a banda nagy részét. Kriszty üdvözlése meglepi, bár rá kell jönnie, hogy épp nincs bekapcsolva a képernyővédője, szóval feltehetőleg az emberek látják őt.*
- Óh, már nem vagyok tanárnő, de neked is szia. Meg nektek is. *Fordul aztán Izzy és Noel felé is, amikor hallja a köszönést és nagyon úgy fest, hogy egyik srác sem haragszik rá különösebben. Így azért már neki is könnyebb.*
- Hegyet mászni? Szóval azért vagytok itt mind? *És lőn megvilágosodás, így már érti miért verődött össze ez a kis csapat, csak azt nem érti igazán, mire fel is ez a kis túra. Meg ugye a kártyák is elég érdekes dolgot mutattak, így lehet épp ezt kellene megakadályoznia. Vagy igazából lövése sincs mit kellene tennie, de Izzy elkergeti ezeket a gondolatokat.*
- Áh, én már felhagytam a szökdöséssel, hazaköltöztem és kész. Most sem tervezek túl sokáig maradni csak… *Csak már nem tudja végigmondani, mert megjelenik Tayler. Ha tehetné, akkor most igyekezne nagyon aprónak és jelentéktelennek tűnni… de sajna feltűnő egyéniség. Ennek végül sikerül merőben az ellenkezőjét is tennie, kihúzza magát, inkább magabiztosan, mint sem büszkén. Kicsit sem büszke arra, amit tett… kétszer is. A pillantást persze észleli és viszonozza, de a férfival ellentétben nem csak egy pillanatig tart. Agyal, hogy most itt mindenki előtt közölje, hogy Tayler a kártyák szerint halálos veszélyben van, vagy várja meg a megfelelő alkalmat. Igazából nem akarja megrémíteni a fiatalokat és ami azt illeti szívesen is tudná a férfit a maga közelében, még ha ilyen rideg is lesz. Aztán majd csak félre tudja hívni valamikor. Mindenesetre ő sem szól a férfihoz. Vagyis addig nem, amíg meg nem jelenik a fiatal lány és Noel félre nem érti a dolgot. Friminka megütközve néz a Taylerre…*
- Lááányod?? *Csak kicsúszott, de akkor is leesik az álla. Hát erről még ő sem tudott, de a korát nézve, a leányzó simán lehetne Tayler lánya is akár. Gyorsan a szája elé kapja azért a kezét, olyan jól kitalálta pedig, hogy addig nem szól a férfihoz, amíg nem szükséges és utána rögtön megy is… Fene abba a szókimondó tulajdonságába. Denis érkezésének láttán, pedig igyekszik visszafojtani a mosolyát. Most nem szabadna nagyon mosolyogni, hiszen azt se tudja biztosan, hogy a „főnök” nem rúgja ki páros lábbal.*

Hozzászólások száma : 19 Join date : 2011. Jul. 03.

Szép kis csapat, mit azt mondjak...cseppet sem irigylem a profot.
- Mentegetőzni azt tudtok, látom.
Legyintek egyet, s rájuk hagyom, mert tudom jól, nincs náluk jobb barát. Nekem biztosan nincs, most nincs. Van pár ember, aki hiányzik nekem, de hát nem sokat tehetek az iránt, hogy visszakaphassam őket.
- A tanárnő nekem már csak tanárnő marad...attól, hogy nem tanít....engem már nem nagyon tanítanak tanárok és professzorok.
Széles vigyor húzódik arcomra, majd még jobban vigyorgok, mikor mindenki a jövevény lánykával foglalkozik. Őszintén szólva én örülök neki, hogy lesz velünk még egy lányka. Meg is kerülöm a professzort, s a lány mellé lépek.
- Üdvözletem tanár úr! Szia. Kriszty vagyok.
Kezet nyújtok felé, majd hátranézek a társaságra.
- Miért akkora nagy meglepetés, ha a profnak van egy lánya? Nem mai gyerek már, nem igaz?
Behúzom a nyakam, mert a végén kapok a fejemre Owaintól. Én nem igazán ismerem Őt, így simán el tudom képzelni, hogy van egy lánya, aki ilyen idős. Az viszont, hogy a társaság ennyire ledöbbent, mulattat.
Már csak egy srác érkezése kellett a totális jókedvemnek.
- Szép belépő....megérdemeltétek. Legközelebb nem hagytok el, és akkor rám pottyan ez a...valaki...
Már hangosan kacagok a halom srácon, nem törődve a két nálam sokkal felnőttebb felnőtt között lezajló feszültséggel.

Tárgy: Re: Hegymászás... Szer. Júl. 20, 2011 11:40 pm

Ha nem ismerném a társaságot, most azonnal hagynám az egész túrát a fenébe, s magam mennék fel a hegyre. De tudom milyenek, tudtam akkor is, mikor ívtam őket, hogy nem lesz egyszerű a helyzet.
...és ez még csak a kezdet.
Krisztyre vetek egy szigorú pillantást, mikor koromat emlegeti, de haragudni nem tudok se rá, se a többiekre, még ha ekkora fennakadást jelentett is, hogy Mary megjelent. Csak azzal nem tudok mit kezdeni, hogy Friminka ezen ennyire ki van akadva.
- Igen, a lányom! Van ezzel valakinek problémája?
Maryt valószínűleg már nem lepi meg, hogy mogorván odavágok egy efféle mondatot, már csak azért sem, mert sokszor éreztem a nagy korkülönbség miatt, hogy akár ez is előfordulhatna, s legalább annyira szeretem a lányt, mintha az apja lennék.
Friminka sápítozására csak legyintek egyet, de továbbra sem vagyok hajlandó szólni a nőhöz.
- Noel, nem tudom mi bajod van a hegymászással. Nem akkora az a hegy, hogy belerokkanjatok. Különben sem kell, csak lehet. Mutatni akarok valamit. Szedelőzködjetek össze, és indulás. Valaki kérdezze meg a hölgyet, hogy velünk óhajt-e tartani!
Megvárom amíg mindenki rendeződni látszik, majd elindulok kelet felé. Nekem kényelmes tempóban, elnyújtott lépésekkel haladok előre. Próbálok figyelni arra, hogy mindenki tudja velem tartani a tempót.
- Aki nem bírja, azt majd visszafelé összeszedjük!

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Jul. 18.

*Hiába jár iskolába, a nyár akkor is a fellépések időszaka, a cirkusz nem áll meg, és vele jobban megy a bolt, mint nélküle, úgyhogy most épp két előadás közti pihenőjét élvezi. Mégis, mi mással töltené az idejét, ha nem hegymászással? Ennek aztán semmi köze nincs sem a tűzzsonglőrködéshez, sem a tanuláshoz, amit a látszat ellenére elég komolyan vesz. Több évnyi lemaradása van, bár dexternonon nem igazán lóg ki a sorból, mint ahogy azt már tapasztalhatta.
Na de most nem foglalkozik ilyen prózai dolgokkal, irány a hegy. A megjelenése, mint mindig, most is kifogástalan. Divatos farmert, és egy fekete, rövid ujjú, nonfiguratív mintás inget húzott fel. Most még a sminket sem vitte túlzásba, leheletnyi rúzst, és a megszokottnál kevesebb szemfestéket vitt csak fel. A többiekkel ellentétben ő nem használt mágiát az utazáshoz, hiszen szeret közben ismerkedni, épp ezért érkezik olyan vidáman, mert most is sikerrel járt. Főleg az után ér fülig a szája, mikor egy, csak fiúkból álló Laukon csoportot lát a földön. Jókedvét még a jelen lévő tanárok sem ronthatják el, barátságos mosolyából ők is kapnak.*
-Jó napot! Ez itt a gyülekező helye? Ugye nem baj, ha nem ugrok rájuk? Még a végén baja esik valakinek!
*Bök a srácok felé, le a földre. A kis csoport fölé tornyosul, és a legfelső fiú, azaz Denis felé nyújtja a kezét.*
-Engem már be sem vesztek? Na jó, akkor neked sem legyen jobb, gyere, felhúzlak!

Tárgy: Re: Hegymászás... Csüt. Júl. 21, 2011 9:29 am

-Én nem így akartam, csak nem sikerült, nem gyakoroltam sokat, bocsi. Nem lett bajotok, ugye?*Aggódva nézi a két fiút, hiába törékeny, azért ha esik, ő is üt. Akkor veszi észre a körülöttük állókat, amitől aztán még vörösebb lesz az arca.*
-Izzy, én nem... a lányok puhábbak? Miért? *Nem gondolkodik, azzal van elfoglalva, hogy másszon ki a csávából. Kriszty nevetése nem könnyíti meg a dolgát, meg sem mer mozdulni, továbbra is fekszik Noelen, az is csoda, hogy a fiú nem löki le magáról. Amikor rájön, az mit néz, megijed.*
-Ugye nem tört össze? Én megragasztom, ha napokig tart, akkor is rendbe hozom, de ugye nem lett baja a koponyádnak? *Más sem hiányzik neki, mint hogy kapjon még egy maflást is, amikor annyit szenvedett a sminkjével.*
-Lánya? A professzor úrnak van egy lánya? Jéééé, az tök jó. Egyszer nekem is lesz, vagy nem? *Belelkesül, hogy itt valakinek gyereke van, mintha az egyedülálló lenne. Aztán érkezik Maddox... ennyire kínos helyzetet, felé sem mer nézni, csak akkor, amikor a kezét nyújtja neki.*
-Köszi. Én voltam a hibás, rájuk estem... onnan fentről. *Elpirul megint, úgy hagyja, hogy felrángassák a földről. Ismét megállapítja, hogy a fiú gyönyörű, aztán eszébe jut, hogy el kell újságolnia valamit.*
-Gyakoroltam ám amit mutattál, megy is, nagyon klassz. Hegymászás? Most? Ja, igen, mehetünk ám. *Ahogy feláll és megigazítja a ruháját, nagy lendületében elfelejti elengedni Maddox kezét. Annyira igyekszik, hogy ezt észre sem veszi, és amikor eljut a tudatáig, hebegve húzza el a sajátját.*

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Jul. 18.

*Owain háta mögül figyeli az eseményeket. Kissé megreccen, mikor Denis a két, földön fekvő srácra huppan, de aztán, mikor látja, hogy nincs senkinek baja, elmosolyodik.*
-Azt ne mondd, hogy általában ilyenek, és nincs semmi különös a viselkedésükben!
*Mivel bátyja nem csinált nagy hűhót az érkezésből, valószínűleg ez lehet az ábra. Máskor már legalább egy epés megjegyzést tett volna, de most nem, és ez kissé fura számára.
A mellé lépő lányra kedvesen mosolyog, és megszorítja a kezét. Na nem túl erősen, csak amolyan lányosan.*
-Szia! Mary vagyok! Úgy látom, itt mindenki ismer mindenkit, csak én lógok ki a sorból…
*És ekkor jön az, amitől először hirtelen szóhoz sem jut. A fura társaságnál már csak fivére viselkedése lepi meg jobban. Soha nem mondta még azt róla, hogy a lánya, hiába nagy köztük a korkülönbség. Zavar van a rendszerben, és mivel már rákapott a romantikus regényekre, egyből szemügyre veszi a jelenlévő, korban bátyjához leginkább illő hölgyet, azaz Friminkát. ~Hmm… gyanús, naggyon gyanús! Nem szólnak egymáshoz, holott kollégák, Tayler csak üzenget. A tény, hogy bátyónak van egy lánya, igencsak kiakasztja a tanárnénit, tehát régebben jobban ismerték egymást. Legalábbis a nő azt hitte, hogy sokat tud tesóról..~
Elővarázsolja a legszebb mosolyát, kissé oldalt lép, hogy szeretett fivérét jobban lássa, és gyermeki ártatlansággal közli.*
-Szerintem, ha már ilyen messzire elfáradt miattunk a hölgy, igazán szép gesztus lenne, ha megkérnénk, hogy csatlakozzon hozzánk, nem, Apa?
*Az utolsó szóba majdnem belekuncog, de csak egy cuki kis mosoly terül szét pofikáján. Mivel tényleg nem ismer itt senkit, és Kriszty áll hozzá a legközelebb, Tayler elviharzott, így elkezd vele csacsogni.*
-Ti tudjátok, mi is lesz a program pontosan?

Tárgy: Re: Hegymászás... Pént. Júl. 22, 2011 2:55 am

*Tényleg nem az a hisztis típus, így nem is igazán zavarja, hogy teleszórják, sőt, még jól is jön a melegben, majd megszárad. Azon már vigyorog, hogy Izzy sejtelmes választ ad a hó származási helyéről, ebből már mindent ért.*

-Vártam… fél órát, aztán elindultam. Nekem kell megkeresnem? Fogalmad sincs, hol lyukadtál ki, igaz? Pedig felírtam a koordinátákat. Igen, Friminka, hegyet mászunk, de hogy hová megyünk, azt kérdezd a professzortól, sajnos én sem tudom.

*Miért is neheztelne a nőre? Egyrészt a magánügye, hogy mit miért tesz, másrészt nem rá tartozik, hogy ezt hogyan rendezi Taylerrel, aki szemmel láthatólag igencsak morcos. Arra csak bólint, hogy ő sem tudná ott hagyni Izzyt, nélküle elmenni csak úgy. Kriszty megjegyzésén elneveti magát… nem mai gyerek már… óriási.*

-Te most burkoltan leöregezted a professzort? Ejnye.

*Ezen jól elszórakozik, mert miért ne, de ahogy Tayler kifakad, már azon sem csodálkozna, ha most elzavarna mindenkit. Mennek ők maguktól is, nincs ezzel probléma, maximum, ha elakadnak, akkor letáboroznak valahol, és megvárják, míg a többiek megkeresik őket. Bosszantásból persze el is lehet bújni, hogy ne legyen az olyan egyszerű.*

-Megérdemeltük? Megérdemeltem azt, hogy Denis kilapítson? Ne már. Nem tört össze, Denis, ez a te szerencséd. Francist nem lehet csak úgy összeragasztani. Szia, Maddox.

*Csak azért nem pakolja le magáról a kissrácot, mert Maddox lehúzza róla. Neki nincs baja a hegymászással, csupán a miértről érdeklődött, de ahogy elnézi, Taylerhez tényleg nem lehet most szólni… harap… mindenért.*

-Nincs problémám vele, én készültem, de ahogy a helyzet fest, látom, professzor, lehet, fej nélkül jövünk vissza. Ásót viszünk? Friminka, jössz, ugye?

*Elvicceli a csípős beszólást, aztán Friminkára pillant, velük tart-e? Élvezetes lesz a postás szerepét játszani, mert nem szólnak egymáshoz. Ilyet utoljára óvodás korában csinált, de ha ez a két felnőttnek most jó, ám legyen, őt nem fogja zavarni ez sem. Feláll, majd elindul Tayler után, de előtte még bemutatkozik Marynek is, ha már ő is jön. a kérdésre csak nemet int a fejével, és Taylerre bök. Aki tudja a programot, az ő, senki más.*

Hozzászólások száma : 46 Join date : 2011. Jul. 12.

-Drága barátom, Noel! Ha már fél órát képes voltál várni, még egyszer annyit tényleg nem lett volna nehéz kibírni! Tudod, az volt a baj, hogy nem jöttél segíteni hátat mosni! Tudom hol lyukadtam ki! Valami nagy, havas hegyen! Te, nem lehet, hogy az egy másik bolygó volt?
*Szép is lett volna, ha a fiú beoson mellé a fürdőbe, mert akkor sosem végeztek volna. Az eltévedés miatt meg csak vigyorog, ő simán el tud írni bármit, anélkül, hogy szándékos lenne. A tanárnőre meg megértően mosolyog, mintha csak magát látná, néha ő sem tudja, milyen nap van, és mi a program.*
-Igen, hegymászás lesz a program. Nincs nálad egy kényelmesebb csuka? Tényleg, te hogyhogy itt vagy, és mégsem tudsz semmiről? Tuti más okból jöttél!
*A kibékülést már lehúzta a listáról, ahhoz túl sokan vannak, no meg Friminka már másodszor lép le, sok esélyt nem lát arra, hogy Tayler visszafogadja. Mondjuk, ha Noel vele tenné ezt, nála nem hatnának az észérvek, ő bármikor tárt karokkal várná, bármeddig is tűnne el.*
-Mi nem mentegetőzünk, Kriszty, ezek a tények! Sosem adnánk túl rajtad, nélküled uncsi lenne az élet!
*Újra hízeleg, és dorombol, s közben vigyorog mellé, mint egy édes kis kobold. Denis érkezését nem érzi büntinek, hiszen egy helyes srácról van szó. Igaz, most nem kezd el tapogatózni, mint mikor kicsi a rakást játszottak a sövénykertben.*
-Semmi baj, Denis, igazán ruganyos a feneked, úgyhogy még csak meg sem ütöttél! A lányok ki vannak párnázva elöl is, és hátul is, no meg nem olyan izmosak, mint mi, fiúk!
*Arról inkább nem beszél, hogy eddig nem egy lány volt erősebb nála, és nem szívesen mérné össze velük az erejét. Maddox érkezését, alaposan meg kell bámulnia, hiszen gyönyörű hím, ha úgy adódna, bizony nem rúgná ki az ágyából.*
-Szia! Tudom, te vagy az a srác, aki eszméletlenül jól rázza! Egyszer majd megtanítasz néhány trükköt nekem is, ha már Friminkával nem jött össze a rúdtáncos különóra?
*Mivel elfelejtette beszerezni a kelléket, meg a nő is eltűnt, így erről is lecsúszott. Lehet, rá kéne venni, hogy azért ezt valamikor ejtsék meg. Lopva rásandít, és kacsint is egyet. Hiába Maddox hozzá képest még csak egy tejfelesszájú kamasz. Ahogy kiszabadul Denis alól, felpattan, leporolja a ruháját, majd a mancsát nyújtja Mary felé.*
-Szia! Zizi vagyok, illetve Izzy, de a kettő egy és ugyan az! Gratulálok az apukádhoz! Kicsit szigorú, de jó arc! Tényleg, ha már így szid minket a tempó miatt, nem mutatjuk meg neki, hogy le tudjuk őt gyorsulni?
*Azzal választ sem várva elkezd rohanni, feltett szándéka, hogy leelőzzön mindenkit, főleg Owaint.*

Tárgy: Re: Hegymászás... Pént. Júl. 22, 2011 5:47 am

*Kriszty megjegyzésére, azért elmosolyodik, aranyos ez a tanárnőzés, de mikor az volt, már akkor is megkért mindenkit, hogy simán csak Friminkának hívják.*
- A tanárnőket mindenki ötvenes, őszülő, kontyos nyanyáknak gondolja... maradjunk inkább a Friminkában. *Közel sem utasít, inkább kér. Ez inkább a hiúsága miatt szükséges, jobb lesz a közérzete, ha nem éreztetik vele lépten-nyomon, hogy annyi éves amennyi. Noel válaszára bólint egyet, de Izzy rögtön utána sarokba is szorítja a kérdéssel.*
- Mondjuk azt, hogy véletlenül keveredtem ide. Amúgy nincs, de majd lerúgom ezeket, ha nagyon kényelmetlenek. Amúgy sem szándékozok végig maradni ezen a túrán. *Mondja mosolyogva, igyekszik nem úgy tűnni, mintha nagyon titkolózna, de azért nem fogja itt bejelenteni, hogy a kártyák szerint Tayler el fog patkolni. Ő olyan komolyan kezeli ezeket a dolgokat, mintha valaki személyes aktája lenne nála. Bár persze becsúszhat tévedés, de akkor sem szabad a jövőt félvállról venni. A veszélyek sem ok nélkül derülnek ki például kártyavetéskor.
Tayler ingerült válaszára és a visszakérdezésre nem mond semmit, inkább csak mint aki szájzárat kapott, elnéz másfelé. Na igen, úgy, hogy a férfi ilyen bunkó, könnyebb elhinni azt, hogy van egy titkolt gyereke, így joggal tud rá már ő is haragudni. Persze nem süket, hallja ő a kérdést, amit a gyerekeken keresztül intéz felé Tayler. Amikor Noel belekezd, már akkor fennhangon válaszol is, hogy a férfi is biztosan hallja.*
- Köszönöm Noel, veletek tartok. *És még csak nem is a srácra néz, hanem egyenest a férfi hátával szemezik. Elég egyértelmű a sértett üzenet. Mert bármi történik, valahogy végül mindig a nő a sértett. Fúj egyet, majd szépen bemutatkozik azoknak, akiket még nem ismer, igen, Mary-nek is. Nem a lányra haragszik, vele semmi baja. Még le is állna vele beszélgetni, de ugye Izzy rohanásra biztatja, így inkább hagyja egyelőre a dolgot. Önkéntesen a sor legvégén marad és bizony - ami tőle merőben szokatlan -, csendben marad. Egyszerre túl sok dolog van a fejében.*

Hozzászólások száma : 19 Join date : 2011. Jul. 03.

Izzy dorombolásának nem lehet ellenállni sokáig, az biztos. Most is elérte, hogy a nem is valós bosszúságom enyhüljön, s egy puszit nyomok az arcára. Majd Denisre pislogok...
- Jól van, jól.....Látom nekem kell bemutatkoznom az újoncoknak. Kriszty vagyok.
Mondom Denisnek, majd aztán Maddoxnak is.
- Nem is öreg...annyira.
Tovább vigyorgok, s csak akkor hunyászkodok meg csöppet, mikor Owain tekintetét elkapom.
- Tanárnőőő....Ez nekem nem fog menni, én ugyan nem fogom Friminkának hívni...azt hiszem ezt már nagyon régen leszögeztem.
Maryvel próbálopm tudatni, hogy végül is ki kicsoda, már akit én is ismerek. Mutogatni kezdem a nevek tulajdonosait.
- Majd szépen megismersz mindenkit. Kali Friminka, Noel Wyard, Izzy Maddison, amint azt én is megtudtam ő Denis Seler, és a másik fiú Maddox Firestone. Ha minden igaz utóbbi kettő sem különb nálunk. Olykor úgy érzem, hogy a papád kifejezetten keresi a lökött srácokat.
Vigyorgok egy sort megint, majd Izzy után iramodok, húzva magam után a lányt is, már ha hagyja magát, bocsánatkérően pislogva Friminkára.
- Gyerünk srácok, mert lemaradunk. Ezek ketten úgyis túl morcosak nekünk.

Tárgy: Re: Hegymászás... Pént. Júl. 22, 2011 11:00 pm

- Ha vigyáznak a fejükre, nem lesz gond!
Lelkem mélyén mosolygok egy sort...Mary, mint a lányom, nyomok is egy puszit arcára, ha már ilyen ügyesen felvette a játék fonalát. A fiúk kusza embercsoportot alkotnak, Kriszty vihog, Friminka pedig duzzog. Mintha csak én hagytam volna faképnél őt, szó nélkül.
Mikor egy pillanatra mindenkit magam mögött tudok, még el is mosolyodom.
~Nem is te lennél, ha nem vennéd át a sértett szerepét.~
Hátam közepén érzem tekintetét, s tudom is, hogy felém beszél, hiszen hanghordozása, s a felém irányuló hanghullámok elárulják. Megcsóválom fejemet nemtetszésem jeleként, de szólni nem szólok most sem. No nem azért nem tetszik, hogy eljön velünk, mert személyével bajom van, hanem mert cseppet sem készült túrához, amiből még bajunk lehet. Táncos lába nem tudom hogy fogja bírni az olykor sziklás talajt.
A normál tempómon akkor sem változtatok, mikor az ifjúság előrerohan. Nem sok értelme van szaladni, hiszen akkor hamar elfáradnak, és később nem fogják bírni. Bár ők még fiatalok, a srácok sokkal többet bírnak, kevesebb pihenés is elegendő nekik ahhoz, hogy újra nyakukba vegyék a világot. Már ha nincsenek a nagy kényelmekhez szokva. A csapatban viszont nem sok gyerek van, akivel gond lehet, hacsak Denisszel nem. Őt nem ismerem annyira, hogy tudjam, bírja a strapát, ahogy Maddoxot sem. Noeil, Izzy, Kriszty, és Mary, ők bírni fogják. Nekem viszont jót tesz, hogy elindultunk, mert bár ha mér bosszankodom is, nem akarok senkit megfojtani.
- Ha már nem tudjátok merre kell menni, várjatok meg!
Kiáltok a csapat után, s egyenletesen hosszú léptekkel haladok tovább. A programmal kapcsolatban viszont továbbra sem mondok semmit.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Jul. 18.

*Denisen jókat mulat, persze igyekszik komolyan végighallgatni, de nem állja meg, hogy ne kezdjen el vele flörtölni, és valami iszonyat szar pasizós dumát lök be.*
-Mutasd, nem törted el a szárnyaidat? Ez a sztori olyan, mintha egy bukott angyalról szólna! Mi rosszat követtél el, hogy száműztek odafentről? Biztos túl sokat riszáltad a hátsódat!
Mutasd, nem lett koszos?
*Azzal megkerüli a srácot, és leporolja a fenekét. Igaz, ez a mozdulat jobban emlékeztet egy szimpla simogatásra, de ez nem véletlen. Közben persze nem szalaszt el megfürdeni Izzy gyönyörködő tekintetében, mindezt olyan természetességgel teszi, mint a levegővételt. Hozzá van szokva, hogy csodálják, ezt ki is szokta használni, ha magányos, épp ezért viszonoz minden érdeklődést, jelen pillanatban épp egy kacsintással.*
-Majd ha lesz időm, megnézem, mire jutottál. Szívesen mutatok új dolgot is!
*Tér vissza Denishez újra, majd kissé ellép tőle, hogy alaposabban szemügyre vehesse a társaság többi tagját is. Talán ő az egyetlen, aki nem akad ki azon, hogy Taylernek lánya van.*
-Most miért? Egészséges férfiember, joga van a magánélethez! Nekünk meg nem kell mindig, mindenről tudni. Szia! Maddox vagyok, és szabadidőmben tűzzsonglőrködök.
*Mikor már kevesebben tolonganak Mary körül, ő is a kezét nyújtja felé.
Csak mosolyog azon, amikor az izgágábbak előre rohannak, de nem követi őket. Elindul, de nem rohan, tartalékolja az erejét, nem akar már idő előtt kinyúlni. Még a végén itt hagyják, és akkor lőttek a kalandnak.*

Tárgy: Re: Hegymászás... Vas. Júl. 24, 2011 8:29 am

*Hatalmasat sóhajt, amikor kiderül, annak a koponyának semmi baja, és még Noel sem fogja darabokra szedni.*-
-De jó, de jó, ez nekem olyan lett volna, mintha szétmegy a legjobb rucim, de tényleg. Abba belehaltam volna. *Noelre mosolyog, aztán Izzyre, mert megdicséri a fenekét.*
-Ruganyos? Tudod mennyit teszek érte? El sem tudod képzelni. A lányok? Még nem is figyeltem, de majd letesztelem. *Komolyan is gondolja, meg fogja nézni, mennyire vannak kipárnázva. Izmos... azt is ellenőrzi gyorsan, aztán felfogja, vannak még itt rajtuk kívül.*
-Juj, sziasztok, meg jó napot és mindenkinek. Igen, Denis vagyok. *Bemutatkozik ő mindenkinek, csak az előbb még nem ezzel volt elfoglalva. Maddox aggódására elpirul, és hagyja, hogy végigtapogassa.*
-Semmim sem fáj, de ugye milyenek? Nem engedték, hogy szépen érkezzek, látod? pedig eskü, nem csináltam semmi rosszat. Hol? Ott? *Még pucsít is hozzá, de nem azért, hogy a fiú hozzáférjen, hanem azért, mert látni akarja. Miután még végig is simítják, bájos kis mosollyal az arcán köszöni meg.*
-Köszi, most már biztos nem piszkos. Futni kell? Jóóó, megelőzlek Izzyyyyy. *És már el is rohan a vörös után, nehogy már ő maradjon utoljára. Még a végén rá kell várni. Abból semmit nem vesz észre, hogy a két felnőtt között feszültség van, elvégre annyi érdekes ember jött még, hogy az leköti minden energiáját. Pláne Maddox, akinek meg akarja mutatni, mit gyakorolt be annyira. Rohan, néha egyik fától a másikig pattog, és a koreográfiát mutogatja.*

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Jul. 18.

*Legszívesebben folyamatosan hangosan kacagna, hiszen még mindig nem tette túl magát, hogy Tayler lányaként lett bemutatva. Szerencsére a csapatból még senki nem fogott gyanút, így tovább folytatja a játékot. Mosolya széles, jóval nagyobb, mint egyéb esetben lenne, de mivel itt nem ismeri senki, még ezt is megengedheti magának.*
-Zizi? Mint a cukorka? Tényleg eléggé zizegős vagy! Máris elszaladsz?
*Teljesen zakkant a srác, ehhez kétség nem férhet, bár az ilyesmi nem zavarja őt annyira. A normális emberek unalmasak, de azt már pár perc alatt levette, hogy ez a társaság nem olyan.*
-Szerintem egyáltalán nem öreg sem Té… Apa, sem a tanárnő, aki nem is tanárnő, hanem… mit is mondtál? Firminka? Akár lehetnél a nővérem is, egyáltalán nem tudlak elképzelni még tíz év múlva sem konttyal, meg húsz év múlva bottal. Igazad van Maddox, joguk van a magánélethez!
*No igen, azért látszik, hogy mennyire gyerek még, szerencsétlen ötvenéves szupernagyikat is csak járókerettel tudja elképzelni. Az az utolsó megjegyzés meg nem volt véletlen, nem vak, és élénk a fantáziája. A nem kommunikáció is kommunikáció, és ez a csend pedig nagyon beszédes köztük. A kis csapat bemutatását hálás mosollyal köszöni meg Krisztynek.*
-Köszi! Igyekszem majd nem összekeverni őket! Még szerencse, hogy többnyire mindenkire illik a neve. Biztos nem fogok Noelnek Denist mondani, sem Izzynek Maddoxot.
*Kriszty meg ugye egyedüli lány a csapatban, már csak nem fogja Friminkával keverni. Mivel többnyire szigorúan nevelték, ezért magától nem csatlakozna a futókhoz, de ha már így bele lett rángatva, hát kissé félénken, de mosolyogva integet „apunak”, ahogy elrohan mellette.*
-Apa, én nem akartam, ők rángattak bele!
*Neveti el magát, a szemében pedig pajkos szikrák táncolnak. Ha elfárad, hát akkor pihen egy kicsit, legfeljebb majd sereghajtó lesz. Még nem jutottak túl messzire, akár vissza is fordulhat, bár ennyire még ő sem nyüzüge.*

Tárgy: Re: Hegymászás... Kedd Júl. 26, 2011 5:30 am

*Ő ugyan bemutatkozott Marynek is, de ha Kriszty ismét bemutatja, ám legyen. Egy aprót biccent a lány felé, aztán Izzyre vigyorog. Denis ruhás hasonlatán pedig majdnem kifekszik.*

-Izzy, ha én várok rád még egy fél órát, akkor a kis csapat is elmegy nélkülünk, így legalább feltartottam őket. Ha viszont bemegyek megmosni a hátadat, akkor is ugyanez a helyzet, mert akkor maximálisan holnapra érünk ide. Denis, örülök neki, hogy átérzed a helyzet komolyságát... de tényleg. El sem tudom mondani, most mennyire megnyugtattál.

*Nem ecsetel semmit, elég, ha ők értik a holnapi célzást, másnak nem kell. Ugyan kissé gúnyos a válasza Denis felé, a végén viszont már hangosan nevet. Nem egyszerű, ugyan nagyon hiú a kissrác, de azért egy több száz éves koponyát egy ruhához hasonlítani igen erős túlzás. Ugyan érti ő, hogy hatalmas hiszti és kiakadás lenne belőle, de azért na.*

-Friminka, örülök, és reméltem is, hogy így lesz. Kriszty, ne tetézd, mire felérünk a hegyre, a professzor már kész matuzsálem lesz.

*Szemtelen vigyorral lép odébb, mielőtt ő kapja azt a sallert, amitől Kriszty tartott az előbb. Ruganyos fenék... gondolhatta volna, hogy Denis ettől elolvad, nem is ő lenne, ha most nem kezdené elmesélni, mennyit dolgozik rajta. Mivel semmi oka feltételezni, hogy Mary nem Tayler lánya, nem forszírozza a kérdést, neki így is jó.*

-Egészen biztos, professzor? ma igen harapós kedvében van, ahogy látom. Nem készültem sírásásra. Tessék? Izzy, te is rúdtáncolni akarsz, mint Denis? Azt ne mondjátok, hogy hoztatok magatokkal rudat... bár ahogy elnézem, valakinek az sem kell.

*Új információ ez neki, bár aztán eszébe jut, hogy mintha táncmágián erről lett volna szó. Persze a kis vámpír megmutatja, nem kell hozzá semmi más, jó neki egy fa is... erre már csak morog valamit, de azt sem érteni. Miután mindenki elrohan, eljátszik a gondolattal, lehet, neki is ezt kéne tenni, de Maddox sem az a rohanós típus. Végül dönt, és kivág egy sprintet, hogy utolérje Izzyéket.*

-Odafent találkozunk... akarom mondani, bevárjuk a lemaradókat.

*A szemtelen vigyor ismét ott van az arcán, de nem várja meg a reakciókat, máris a többiek mellett van.*