Irodák és tanári szobák

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Pént. Aug. 26, 2011 8:48 am

-Dehogy gond. Ez mindenkinek a magánügye, emiatt senkit nem vetek meg, én még a melegeket is megértem. A lélek nemtelen és kortalan, nem mi határozzuk meg, hogy kihez vonzódunk. Gondolj bele, mennyire egyszerű lenne az élet, ha ki-be kapcsolhatók lennének az érzések. Sajnos, ez nem így megy.
Egy próbafülkében? Te sem vagy szívbajos, de az a nő sem az!
*Felnevet, hiszen fiatal korában ő is kedvelte az extrém helyeket. Minél nagyobb volt a lebukás veszélye, annál izgalmasabb volt a kaland. Na de erről tán mégsem fog sztorizgatni Chrisnek.*
-Szerintem bolond az, aki nyílt lapokkal játszik, és nincs egy titka sem. Lehet, hogy eddig te választottál rosszul. Még nincs szemed arra, hogy lásd, ki az, aki kapható erre. Idővel majd rájössz, mit kell nézni, és egy ezer fős tömegből is ki fogod szúrni azokat, akik biztosan nem ejtenek pofára.
*Elmosolyodik a fiú kiakadásán. Hirtelen nem tudja, hogy elárulja-e magát, és igazat mondjon neki, vagy még húzza egy kicsit?*
-Nem tudom, ahhoz látnom kell azt a nőt. Egyébként sokkal jobban érdekelnek a szívességek. Szinte bármelyik nőt megkaphatom, nem kell pont a tiéd, viszont ha megígéred, hogy akkor, amikor nekem jó, megkereslek valamivel, és teljesíted a kérést, nekem az sokkal értékesebb, mint egy numera.
*Legfeljebb ha tényleg annyira bombasztikus az a nő, akkor majd titokban elviszi egy körre. Még az is lehet, hogy utána kitörli magát az emlékeiből, bár ő szokta vállalni a tettei következményét.*
-Ezt el is vártam.
*Miután a pontos hely megvan, aktiválja a térkaput. A tükör örvényleni kezd, mintha egy tölcsér alakult volna ki benne, olyan képet ad.*
-Készen állsz? Ha igen, akkor nincs már dolgod, mint átsétálni a tükrön. Megyek utánad, azért azt szeretném tudni, mi történt veled.

//Ezt most mesélővel kéne, de lusti vagyok XD Szóval Chris nemes egyszerűséggel nem tud átmenni a tükrön, neki olyan, mintha a tükörfelület még mindig a helyén lenne, a tölcsérig nem ér el még a keze sem. Szóval a tükör nem engedi át a kapun.//

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Pént. Aug. 26, 2011 9:50 am

-Nekem ez a mániám, de nem rossz az. Jajaja, egy próbafülkében voltunk éppen.

*Elvigyorodik, neki akkor már olyan mindegy volt, hogy hol van éppen, egyedül Carmen érdekelte. Hogy nem volt szívbajos, az biztos, de pont ez fogta meg a nőben. Vadító volt, és ilyet még nem tapasztalt.*

-Jó, akkor nekem is lesz sok titkom, aztán majd jól megtartom magamnak őket. Gondolja? Nem tudom, én csak a külsőt néztem... rögtön. Á, akkor még van esélyem, ez szuper.

*Megnyugszik, akkor lehet, tényleg ő csinálta rosszul, és akkor is próbálkozott, amikor nyilvánvaló volt, hogy nem járhat sikerrel. Bár ezt fel sem fogta, hiszen csak egy dolog hajtotta, a vágya.*

-Higgye el nekem professzor úr, ha meglátja, azonnal rábólint... az én nagy bánatomra. Tényleg? Akkor még sem csapja le a kezemről? Oksa, megegyeztünk.

*Megkönnyebbül, Rocco azért nem csúnya, simán el tudta volna képzelni, hogy esetleg a férfinek is megakad a szeme Carmenen. Majd elválik, ha ott tartanak.*

-Készen hát. Köszönöm, remélem, még ott találom.

*Elvigyorodik megint, lelkesen indul meg a tükör felé, aztán elakad. Valami nem működik, vagyis ő nem jut el oda, ahová szeretné. Felsóhajt, ezek szerint valaki nem akarja, hogy Carmennel találkozhasson.*

-Azt hiszem professzor úr, a nyakán maradok... az ingében.

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Pént. Aug. 26, 2011 10:17 am

-Mindenkinek más a mániája, ami jó is, mert gondolj bele, mennyi vetélytársad lenne, ha mindenki a harmincas nőkkel akarna kikezdeni?
*Szegény Chrisnek így is van elég gondja azzal, hogy ennyire fiatal, nem kellene még a konkurencia is mellé.*
-A titkokért megőrülnek a nők. Egyszerűen odáig vannak attól, ha nem tudnak kiismerni egy férfit. Azt hiszem, ilyenkor a kalandos fantáziájuk elszabadul, és mindenféle regényes dolgot képzelnek rólunk. Szóval ne mondj el mindig mindent magadról, főleg arról ne, hogy merre jártál, mit csináltál, kivel voltál..
*Mondjuk Chris még tényleg elég fiatal ahhoz, hogy nagy titkai legyenek, na de ez majd idővel úgyis változik.*
-Rendben, áll az üzlet!
*Azzal kezet ráz, pont úgy, ahogy a „nagyok” szokták. Minden megállapodást komolyan vesz, és ezt a másik féltől is elvárja.*
-Na várj csak, megnézem én is.
*Na nee, nem kell neki egy kolonc a nyakára, aki folyton az ő gyönyörűsége után sír, úgyhogy a sikertelen kísérlet után ő is a tükör felé tart. Érdekes módon nála nincs semmi gond, simán átjut. Tíz percre eltűnik, majd gondterhelt arccal ér vissza.*
-Megtaláltam a nődet, még az üzletben volt, és a tükör úgy viselkedett, mint veled. Úgy látszik, ti ketten nem fogtok átjutni a másik síkra.

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Szomb. Aug. 27, 2011 1:03 am

-Megküzdenék velük, tutkó, nem hagynám ám magam. Mindet leverném.

*Nagyon kemény, mint a legtöbb tini, aki azt hiszi, övé a világ. Ezt még a bandás korszakából hozta magával, ahol az erő győzedelmeskedett, és még mindig hiszi, sok dolgot így lehet megoldani.*

-Aha. Akkor bespájzolok én is néhányat, aztán kérdezhetnek róla, titokzatos maradok.

*Nagyot bólogat, ezeket a tanácsokat mind megjegyzi, már csak az a kérdés, mi az, amit eltitkolhat már most? Maximum azt, merre járt, mert a kivel az elég harmatos lenne, majdhogynem nulla.*

-Áll.

*Megrázza Rocco kezét, az ilyet mindig komolyan veszi, a bandában is így ment, meg egyébként is. Amit már most tud az az, hogy ha egyszer kezet ad valamire, azt be kell tartani. Kíváncsian várja, Rocconak sikerül-e átmennie, és amikor eltűnik, teljesen ledöbben. Tovább próbálkozik, de az istennek sem jut sehová, így bosszúsan várakozik, míg a férfi vissza nem tér.*

-Megtalálta? Mondta neki, hogy majd megkeresem mindenképpen, csak... na de ezt hogy lehet elmagyarázni? De ő is tapasztalta, hogy egyszer csak kitéptek a karjaiból. Na, de igazam volt, vagy igazam volt? Ugye, hogy egy istennő? Nem juthat ide? Akkor le kell mondanom róla?

*Dühösen fújtat egyet, bár nem is dühös, hanem elkeseredett. Tényleg nem ez az állítólagos másik világ zavarja, csak az, hogy nem láthatja Carment.*

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Szomb. Szept. 17, 2011 10:27 am

-Ó, hát persze! Egy egész hadsereget is legyőznél egymagad! A te korodban még én is így gondolkoztam!
*Elvigyorodik, és eszébe jut néhány igen fájdalmas emlék. Ennek ellenére azért kedvelte azokat az időket. Sosem volt annyira tetterős, és magabiztos, mint kamasz korában.*
-Az sem baj, ha nincs igazi titkod, csak úgy teszel, mintha lenne. Minden ötödik válaszod legyen az, hogy nem beszélhetek róla. Emellett van olyan nőtípus is, aki az elérhetetlent szereti.
*Ez utóbbihoz Chrisnek még nagyon sokat kellene gyakorolnia, ő egyszerűen nem az a típus, akinek ez egyből menne.
Az alku megköttetett, ő utazott egyet, majd gyors beszámolót tart.*
-Igen, megtaláltam, és valóban csinos. Van egy olyan érzésem, hogy a te korosztályodra bukik. Láttad volna, milyen csalódott volt az arca, mikor engem meglátott, és nem te mentél vissza. Mikor megpróbáltam gyorsan vázolni, mi a helyzet, átjött volna velem, de őt nem engedi be a tükör. Pont úgy volt, mint nálad. Mondtam neki, hogy ha visszajutsz, mindenképp megkeresed, de azt mondta, jövő héten elutazik. Viszont adott egy címet, ahol megtalálod.
*Azzal a kölyök felé nyújt egy illatos levélkét, melyet egy világoskék borítékba rejtettek. Ha kibontja, nőies, kecses betűkkel írva a következőket olvashatja:

Drága Chris!

Remélem, még találkozunk. Augusztus 26-ig megtalálsz az alábbi címen Torinóban. Utána sajnos elutazok, és nem találkozhatunk.

Csók:
Carmen

//Ugye nem gond, ha nem gyártok címet? Azért van egy, torinói lakás megadva, ahol elviekben megtalálható a csajszi//

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Szomb. Szept. 17, 2011 11:00 pm

-Jajajaja, és nem azért, mert annyira erős vagyok, hanem azért, mert én sosem adom fel, és ha a szívem hajt, akkor... akkor ez tutkóra így van.

*Még hisz a csodákban, pedig kapott elég verést ő is, no de hogyan is lehetne bandatag, ha nem ezt mondja? Mivel Rocco is így gondolta annak idején, biztosra veszi, hogy ezt így is kell csinálni.*

-Mé? Most már nem ezt vallja? Kihalt a harci szellem? Nemááá...

*Ez azért meglepi, nem is titkolja a döbbenetét. Nála ez nem fog változni, majd 40 évesen is így fogja gondolni... szerinte.*

-Ennyi elég is? De kemény. Aztán majd ha lesznek titkaim, akkor már nem is kell megjátszani, tetszik.

*Már előre próbálgatja és gyakorolja ezt a mondatot, hátha akkor nagyobb sikere lesz az idősebb nők körében is. Eddig eszébe sem jutott, hogy ha az elérhetetlent játsza, akkor kapósabb lesz. Türelmetlenül várja, hogy Rocco valamit végre kibökjön Carmenről.*

-Ez igazságtalanság. Mit írt?

*Szinte kitépi a levelet a tanár kezéből, beszívja a levél illatát és azonnal olvasni kezdi. Van még egy hete, hogy valahogy találkozhasson a nővel.*

-7 nap... addig meg kell találnom a visszautat, vagy neki az idevezetőt. Az nem lehet, hogy életem alkalmáról le kell mondanom egy nyamvadt tükör miatt.

*Elkeseredetten próbálkozik ismét, de ugyanazt tapasztalja, mint elsőre. Csüggedten ül le a földre, minden ellene van.*

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Szomb. Okt. 15, 2011 8:05 am

[Alex]

*Persze tudhatta, hogy Alex nem fogja tudni, mi történt az előbb, de fontosabb volt az, hogy ne szenvedjen túlzottan. Az meg hülyén venné ki magát, ha végigcipelné az úton, így ezt kihagyja.*
Próbáltam csökkenteni a fájdalmadat. Úgy hívják, mágia. Majd ezt is elmagyarázom, ha végre rendbe tettük a sebesüléseket.
*Türelmes típus, tiszta szerencse, hogy tanár, és tényleg hozzászokott az ilyen kérdésekhez, no meg látott hasonló állapotban lévő embereket. Betessékeli a fiút az irodába, megmutatja, hol a fürdő, és addig kikészít mindent, ami az esetleges sebesüléseire kellhet.*

Hozzászólások száma : 29 Join date : 2011. Aug. 08.

*Igazából ha most elé hoznának egy lebegő elefántot, az sem lepné már meg. Kezdi úgy érezni magát, mint Harry Potter, amikor megtudta, hogy varázsló. Értelmetlen volt minden, aztán szépen lassan kezdett tisztulni, és kezdte élvezni. Talán vele is így lesz. Legalább a lába már nem fáj és Richard támogatásával az iskolába is beértek. Legalábbis annak nézi az épületet, amibe elvonszolták, és beinvitálták.*
-Totál úgy érzem magam, mint egy kis srác, aki mindenre megkérdezi, hogy mi az, meg miért... *25 éves fejjel ez valahogy elég nyomasztó érzés. A fürdőt közben birtokba veszi, így neki is van ideje szemrevételezni a sérüléseket. Van belőlük elég. Jó pár piros és lilás folt, néhány horzsolás és mélyebb seb. Ahogy észreveszi, a szemöldöke is felszakadt és a jobb szeme alatt is lesz egy gyönyörű véraláfutásos folt, amennyibe megérik és teljesen belilul...*
-Nem lesz egyszerű ezt mind ellátni. *Összegzi, mikor kilép a fürdőből. Alsónadrág van csak rajta, elvégre Richard is férfi, csak nem lesz ellenére, meg aztán így látja mit kéne helyre tenni...*

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Szomb. Okt. 15, 2011 9:57 am

*Tényleg iskola, Alex jól látja, ez volt a legcélszerűbb egyelőre, aztán majd meglátják, hogyan tovább. Persze előbb a fiúval is haladni kellene, hogy legyen valami emléke önmagáról... ami most nincs.*
-Ne feszélyezd magad, ez most nem lesz egyszerű időszak, de remélhetőleg hamar elmúlik.
*Ha nem, akkor mindent újra kell tanulnia, az már az érdekesebb része lesz a dolognak, de ezzel még nem akar foglalkozni. A sérüléseket méri fel, akad belőlük bőven.*
-Van rajtad rendesen, a fejed tűnik súlyosabb, nagy valószínűséggel leütöttek, ez biztos.
*Nekilát a kezelésnek, ami felületi, azokat egyszerű varázslattal gyógyítja, ami kicsit keményebb, azokat különböző szerekkel ápolja le. Az alsónadrág nem zavarja, de így tényleg minden sebesülést átlát. Ha ezekkel végzett, akkor lát neki egy főzet elkészítésének, ami segíthet Alexnek abban, hogy az amnézia a múlté legyen.*
No, akkor kezdjük. A nevedet tisztáztuk, az rendben van. 25 éves vagy, és egykor szörnyvadászként tevékenykedtél.

Hozzászólások száma : 29 Join date : 2011. Aug. 08.

-Jah, bízzunk benne. *Hogy ne feszélyezné már? Ha Richard nincs, lehet, hogy még mindig a folyóparton bicegne úgy, hogy azt sem tudja kicsoda és mégis hogy került oda...*
-Szerintem nincs porcikám, amit ne ütöttek volna. A kérdés csupán az, hogy mégis ki és miért? Nem tűnök egy rossz arcú maffiózónak. *Állapítja meg naivan. Persze akadnak maffiózók, akikről kicsit sem süt a foglalkozásuk, ráadásul, ha így elkalapálták, megeshet, hogy inkább ő került konfliktusba velük.*
-Kösz, haver! Ha te nem lennél, már lehet meghaltam volna. *Jó dolog ez a mágia. Legalább már nem is fáj a sérülései nagy része. A koponyája azért még egy kicsit sajog, de az jókora sebesülés.*
-Szörnyvadász? Király! *Úgy tűnik az ötéves értelmi szint nem csak a részleges amnéziának köszönhető. Valószínűleg alapban is ilyen a szentem...*
-És miféle szörnyekre vadásztam. Na meg mivel? Én is tudok így hadonászni azzal a bottal? *Céloz itt a pálcára és a varázslásra. Őszintén szólva elég jól veszi az akadályt ezzel a mágia dologgal. Más már lehet, hogy diliházban lenne a sok új infótól és képtelen dologtól. Lehet a kétkedés majd csak később jön.*

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Vas. Okt. 16, 2011 4:32 am

Mindent megteszek érte, Alex.
*Muszáj, így nem maradhat a srác, ez egészen biztos. Ha mégsem sikerül, akkor bizony necces lesz tényleg újraépíteni, hiszen mindent ő sem tud róla, még ha kapcsolatai vannak, akkor sem.*
Azt látom, de nem súlyosak, kivéve a fejeden, ahol leütöttek tényleg csúnyán. Az olyan 2-3 nap lesz és elmúlik. Nem tudom megmondani, a folyóparton találtam rád, de azt hiszem, nem itt vertek meg, de sosem voltál maffiózó.
*Erős rá az esély, olyan, mintha a fiút átdobták volna ebbe a világba, de hogy mibe keveredett... az talány, viszont sejtése szerint valamibe beletenyerelt.*
Nem haltál volna meg, csak azt nem tudom, hol lyukadtál volna ki, milyen közegben. Igen, szörnyvadászként dolgoztál eddig, mindenfélére, amit veszélyesnek ítéltél. Legjobb tudomásom szerint nem vagy mágus, de ismered a közeget.
*Miután minden tapasz a helyén, már csak a főzettel foglalkozik, és azon gondolkodik, kinek szóljon. Rocco ismeri a fiút, Tayler is, ez egy nagy előny most.*

Hozzászólások száma : 29 Join date : 2011. Aug. 08.

-Elhiszem, hálás is vagyok érte! *A három napos gyógyulási idő különösen fel tudja dobni. Normál esetben ez jóval több időt venne igénybe, de most úgy tűnik szerencséje van.*
-A partra már én is emlékszem. Amikor rám találtál, akkor már egy ideje próbálkoztam a járás újra tanulásával, de mint láttad, nem voltam túl sikeres. Viszont ez legalább jó hír, hogy nem volt közöm a maffiához. Jobban mondva nem voltam benne. Ettől még kerülhettem összetűzésbe velük. *Bár az is lehet, hogy itt is Richardnak lesz igaza, és tényleg nem itt verték meg, hanem még a túloldalon.*
-Nem lehetsz benne biztos. Egy rossz lépés a parton és simán belefulladtam volna ilyen állapotban. *Úszástudás ide, vagy oda, fájó porcikákkal lehet, hogy nem lett volna esélye. Persze az életösztön igen nagy, de még ez sem tuti, hogy megmentette volna.*
-Ezek szerint marad a manuális eszközökkel való szörnyirtás. *Céloz itt szúró-, vágó-, ütő-, illetve lőfegyverekre.*
-Mekkora az esélye, hogy többet nem térnek vissza az emlékeim? *Eddig kerülgették a forró kását, de tudnia kell, hogy fel tudjon készülni arra, ami ezek után rá vár. Már így is az ép elmét igencsak boncolgató dolgokat tapasztalt az utóbbi pár órában, de ha újra kell tanulnia mindent, ami eddig birtokában volt, hát rendesen fel kell kötnie az alsógatyáját.*

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Kedd Okt. 18, 2011 4:51 am

Azt nem tudom megmondani, Alex, egy biztos, nem itt vertek meg. Valaki tud erről a világról, és a másikból akart eltüntetni, ami jó eséllyel sikerült is neki, egy darabig.
*Azt nem hiszi, hogy Alex magától ment volna a folyópartra, hiszen messze van az átjárótól, és egy fia szörny sincs ott. Érzése szerint még arról sem tudott, hogy ez a világ létezik.*
Ez igaz, bár az emberi életösztön erős, így kétlem, hogy a víz felé indultál volna el. Elég távol voltál tőle szerencsére.
*Bár az élet is produkál néha meglepetéseket, így ez sem kizárt, hogy valamilyen oknál fogva pecázhatta volna kifelé a fiút.*
Igen. Sajnos a mágiát nem lehet úgy tanulni, hogy azt is tudd, amit én. Vannak határok, viszont jó hír, hogy igen sikeres voltál így is. Annak az esélye pedig, hogy előröl tanulj mindent... nos, passz. Elméletileg ez csak részleges amnézia, ami az ütés miatt van, de nem tudom megmondani, meddig tart. Ha a főzetem beválik, akkor maximálisan egy-két nap, de ha nem... benne van a pakliban tényleg, hogy sosem térnek vissza az emlékeid.
*Az lesz a keményebb dió, no de egyelőre reméli, hogy nem lesz semmi probléma, minden helyreáll.*

Hozzászólások száma : 29 Join date : 2011. Aug. 08.

-Ezt most úgy érted, hogy bármikor, véletlenszerűen visszakerülhetek? Vagy ez hogy megy? Mi ez a másik világosdi? Igazából akkor hol vagyunk "otthon"? *Oké, oké, hogy egyszerre sok az infó így egy sérülés után, de most már kezdi érdekelni, hogy mi a francért akarták csaknem kinyírni.*
-Elég, ha fel akarom frissíteni magam és megmosni az arcom. Ha lettem volna ilyen hülye félkábán, és beleesek, ki tudja mi történik. *Az is lehet, hogy a folyóban lakik valami állat, ami segítségére lett volna - neki, vagy annak, aki el akarta tenni láb alól.*
-Nem aggódom én, feltalálom magam így is, de viccesebb lett volna bottal hadonászva szörnyet irtani. ~Apropó. Milyen szörnyekről is van szó?~
-Remélem hatásos lesz a főzeted... Mennyi idő, míg elkészül? *Nagyon reméli, hogy visszatérnek az emlékei. Bár, ha ez megvan, még akkor is ki kell derítenie sok mindent, és szállást is kell találnia pár napra, stb., stb.*

Hozzászólások száma : 22 Join date : 2011. May. 30.

Miközben Richard a főzettel bajlódik, egy sólyom kopogtat csőrével az ablakon. Addig, amíg ki nem nyitják neki az ablakot, nem is hajlandó elrepülni. Akaratos egy jószág, valahol hasonlít kedves gazdájára. Hogy ki a gazdája? Rejtély. De az idő vas foga majd egyszer leleplezi kilétét.
A lényeg, hogy a madár nyakában van egy apró doboz, s a dobozban egy levél.

Tisztelt Alex Brown Úr!

Tudomásunkra jutott, hogy ön a mi világunkba, azon belül a mi városunkba került, tisztában vagyunk állapotával is, s mihamarabbi gyógyulást kívánunk. Különösen azért, mert egy állásajánlatunk van az ön számára, miszerint is a világunkban előforduló elvadult lényeket kellene kordában tartania, szükség esetén megsemmisíteni, egy úttal szemmel tartani és felkutatni az új fajokat.
Jelen levelem mellé csatolom a világleírást, s munkaköri leírását, valamint egy szálláslehetőséget, melyet amennyiben a munkát elfogadja, finanszírozunk önnek.
Amennyiben igényt tart a mágiaismeretek okítására, azt jelezze az iskolánk igazgatójának, aki kijelöl az ön számára egy mentort.
Figyelmeztetnem kel, hogy a világban értelmes lények is vannak szép számmal, akikre tekintettel kell lennie. Amennyiben összetűzésbe kerül valamelyikükkel, azonnali elbocsájtás, rosszabb esetben bírósági eljárás indítható ön ellen.

Várom mihamarabbi válaszát, melyet Zénó (a sólymom) postázik vissza.

Mély tisztelettel: Malfatach város vezetősége.

A sólyom várakozik, bárki is vegye el tőle a levelet, Alex mellett letelepedik, s nem megy e valamilyen válasz nélkül. Ez persze lehet egy időkérés is.

//Csatolmányok:
Világleírás:
https://somnium.hungarianforum.net/t45-vilagleiras
Lényleírások:
https://somnium.hungarianforum.net/t15-lenyeink#15
Lényekről vezetendő napló:
https://somnium.hungarianforum.net/t51-lenyekrl-vezetett-naplo#526
Munkaköri leírás: Nah ezt msnen tudjuk majd egyeztetni, ha van kérdésed, de belátásod szerint szabályozhatod magadnak, a fent leírtak figyelembevételével.
Lakásajánlati cím:
https://somnium.hungarianforum.net/t50-lakonegyedek#525 //

Tárgy: Re: Irodák és tanári szobák Csüt. Nov. 03, 2011 6:41 am

Nem, véletlenszerűen nem lehet visszakerülni, hacsak, nem tudod az utat. ezt úgy képzeld el, mint egy föld alatti világot, világ a világban. Ugyanúgy fest, mintha odafent lennél, csak itt minden mesterséges. Véletlenül nem lehet idekerülni és vissza sem. Legjobb tudomásom szerint a diákok például nem is tudnának átlépni. Téged onnan el akartak valamiért tüntetni, azzal nem számoltak, hogy túléled.
*Van egy sejtése arról, hogy a támadók abban reménykedtek, hogy a fiú nem marad életben, és itt senki nem ismeri. Tévedtek. Csak csóválja a fejét, Alex nem ment volna a vízbe, vagy ha meg akar éppen fulladni, akkor kifelé mászik, ez biztos.*
Nem lesz probléma, bár remélem, az emlékeid visszatérnek. Először megpróbálkozunk egy főzettel, ha nem megy, akkor más mágiát vetünk be. Mindjárt készen lesz.
*A sólyomra ő sem számít, de mivel igen kitartó, beengedi. A levelet a fiúnak adja, hiszen neki szól.*

Hozzászólások száma : 29 Join date : 2011. Aug. 08.

//Basszuskulcs. Épp akartam írni, hogy valaki oldaja már meg a helyzetet, hogy folytathassuk a játékot, mire rájöttem, hogy ti már megoldottátok, csak én vagyok figyelmetlen és folytatni kéne... Ég a pofám. Ezer bocs. :$//

-Ó, értem. A kérdés csak az, hogy miért kerültem át oda, mit tettem ott, és mégis miért akartak eltávolítani. Vagy lehet, hogy inkább az, hogy mégis kíváncsi legyek-e mindezekre.
Azért hálás vagyok, hogy rám találtál és segítesz. Nélküled fene tudja, hogy éppen hol lennék. *Az is lehet, hogy éppen a rossz oldalra állna át, ha még élne.*
-Hát ez? *Néz az ablakon kopogó hollóra. Jelen esetben még ez is újdonság neki. Ha mázlija van és hamar visszatérnek az emlékei, nem kell rácsodálkoznia mindenre, mint egy háromévesnek. Annyi szerencséje legalább van, hogy a sok új információtól nem omlik össze a tudata. Normális ember ilyenkor már nem lenne ép eszénél. Persze említett szakmájából kiindulva nem lehet túlságosan normális egyén. *
-Enyém? *Néz Richardra, ahogy az kiszedi a dobozból a levelet és neki adja. Tényleg a segítője által már említett név áll rajta. Kibontja hát és gyorsan átfutja. A csatolmányokra lesz még ideje átböngészni, ha felépült.*
-Úgy látom gyorsan terjednek itt a hírek. A városvezetőség kívánt gyógyulást, tudják, hogy itt vagyok, kaptam lakás és állás ajánlatot is. Azért ez nem semmi. *Talán kezd tényleg túl sok lenni az infó. Közben a főzet is lassan elkészül, amit ki tudnak próbálni.*
-Mit kéne majd éreznem és mi várható? *Azért jobb tudni, mielőtt belekortyolna akármibe is...*